Az EB 2009. január 21-i ülésén döntött arról, hogy javasolja két újabb fajta génmódosított kukorica termesztésének engedélyezését. Az Európai Unió (EU) "kormánya" a napokban arról is határozott, hogy az érintett tagállamokban is fel kívánja oldania Mon810-es gm kukorica moratóriumát.

A bizottsági döntést az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság azon véleményére alapozták, amely szerint a szóban forgó termékek nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az egészségre.

Rodics Katalin kifejtette: az EU-ban a magát függetlennek nevező Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal feladata a gm növények kockázatainak vizsgálata. Ez a szervezet fennállása során csak pozitív véleményt fűzött a gm terményekhez, holott a magyarországi kutatások számos egyértelmű veszélyt is kimutattak.

Hangsúlyozta: a Mon810-es rovarölő mérget termelő kukorica például nagyságrendekkel több rovarölő szert termel, mint amennyi Magyarországon egyszeri permetezés útján engedélyezett. A növény így bizonyíthatóan veszélyt jelent a védett állatfajokra, növeli a környezet terhelését és csökkenti a talaj termékenységét is.

Ausztriában végzett egérkísérletek ráadásul kimutatták, hogy a Mon810-es gm kukorica fogyasztása komoly belsőszervi elváltozásokkal járhat és csökkenti az állatok termékenységét is – fűzte hozzá.

A szakember szerint elsősorban amerikai multinacionális cégek lobbijának köszönhető, hogy az EB napirendre vette az újabb gm kukoricák engedélyeztetését, és a magyarországi moratórium feloldását.

Kiemelte: az EU-ban 2003-ig teljes moratórium vonatkozott a gm növényekre, azonban ezt az Egyesült Államok vezetésével néhány ország megtámadta a Nemzetközi Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), amely a moratórium feloldását, illetve felülvizsgálatát rendelte el a szabad kereskedelem akadályozására való hivatkozással.

Elmondása szerint az uniós tagállamok azóta rendkívül megosztottá váltak a kérdésben. Az olyan nagy kukorica termelő országok, mint Franciaország, Görögország, Ausztria, Lengyelország és Magyarország egyértelműen a gm növények forgalmazásának és termesztésének moratóriuma mellett vannak, míg a kukoricát szinte nem is termelő Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország és Csehország könnyebben enged az amerikai nyomásnak.

Magyarországon 2006 novemberében megerősítették a korábbi Mon810-es gm kukoricára vonatkozó moratóriumot egy ötpárti konszenzussal elfogadott országgyűlési határozattal.

Az EU környezetvédelmi miniszterei ezt követően 2007 februárjában 3 ellenszavazat ellenében elutasították az EB moratórium feloldására való határozati javaslatát.

A környezetvédelmi miniszterek 2008 decemberében, a francia soros EU-elnökség alatt ismét összeültek és a lehetséges kockázatok "tisztességes" és kötelező kivizsgálásához kötötték a Mon810-es gm kukorica engedélyeztetését.

Rodics Katalin nem tartja véletlennek, hogy éppen a cseh uniós elnökség alatt került ismét terítékre a gm növények ügye. A kérdést magyar szempontból tovább nehezíti, hogy abban rendkívül sok tagállam nem kíván állást foglalni és a szavazáskor feltételezhetően tartózkodik. Az EB döntési eljárásának köszönhetően így könnyen előfordulhat, hogy a minősített többség hiányában az eredeti javaslatok, vagyis az újabb gm növények engedélyeztetése, illetve a hazai moratórium feloldására tett bizottsági javaslatok lépnek életbe – húzta alá.

A zöldtárca munkatársa hangsúlyozta: Magyarországnak mindent meg kell tennie a moratórium fenntartása érdekében, amiben az országgyűlés 2006-os határozata mellett, egy erős diplomáciai lobbira is szüksége lesz.

Forrás: MTI