E szerint fokozatosan meg kell szüntetni többek között a
rákkeltő, a mutagén, a reprodukciót károsító, valamint az endokrinzavarokat
okozó, a „nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező”, illetve „a
biológiailag nagyon felhalmozódó és tartósan nem lebomló” kategóriába tartozó
kémiai anyagok használatát – kivéve, ha a készítmény az emberi szervezettel
csak elhanyagolható mértékben érintkezik.

A veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédő szereket
biztonságosabb készítményekkel kell helyettesíteni, ha elérhetők ilyenek – áll
a növényvédő szerek engedélyezéséről szóló jogszabályban. Az EP szerint ennek
határidejét ötről három évre kell csökkenteni. Szigorúbb engedélyeztetési
szabályok vonatkoznak majd emellett az olyan anyagokra, amelyek az emberi
szervezetben fejlődési zavarokat, neurotoxikus vagy immunotoxikus
tulajdonságokat okozhatnak. A házi méhekre káros anyagok nem
engedélyeztethetők. „A cél az, hogy az agrárium annyira kevés vegyszert
használjon, amennyire csak lehetséges” – szögezte le Christa Klaß német
néppárti EP-képviselő, a téma parlamenti jelentéstevője.

Az új szabályozás csak fokozatosan írja majd felül a most
érvényben lévő – egy 1991-es uniós irányelvben meghatározott – előírásokat (az
akkori irányelv négyszáz hatóanyagot tiltott be). Így a jelenleg engedélyezett
növényvédő szerek és összetevők mindaddig a piacon maradhatnak, amíg
engedélyezésük időtartama le nem jár, és csak ezt követően kell őket újra
bevizsgáltatni. Egyelőre tehát nem kerül sor a növényvédők tömeges kivonására,
és az EP szerint mind a gazdálkodóknak, mind a gyártóknak elegendő idejük lesz
arra, hogy helyettesítő termékek vagy nem vegyi módszerek használatára álljanak
át.

A gazdák azonban ezt másképp látják. „Nagy-Britanniában
például teljesen megszűnhet a sárgarépa-termesztés, és egyötödével zuhanhatnak
a gabonatermés-hozamok” – véli Meurig Raymond, a brit mezőgazdasági termelők
szövetségének elnökhelyettese. A termelők hiányolják a szabályozás részletes
előzetes hatásvizsgálatait is. A vegyiparban viszont megoszlanak a vélemények,
hogy az új szabályozás bevételkiesést jelent-e, vagy éppen ellenkezőleg, inkább
lehetőséget teremt az új termékek kifejlesztésének kényszere.

A változtatások a hazai növénytermelésben remélhetőleg nem
járnak olyan súlyos következményekkel, mint amilyeneket az előző szabályozási
verziók előrevetítettek, mivel az Európai Parlamentben elfogadott koncepció
jelentősen fellazult a korábbi elképzelésekhez képest – mondta lapunknak
Hargitai Ferenc, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület
titkára. A mostani döntés tulajdonképpen a parlament, az Európai Bizottság és
az agrárminiszteri tanács kompromisszumos álláspontját tükrözi, de tényleges
hatása csak a gyakorlati alkalmazásban derülhet ki – tette hozzá.

Mint ismert, a korábbi elemzések szerint a módosítások
növénykultúráktól és károsítóktól függően 30–90 százalékkal csökkentették volna
a szerválasztékot, így akár 30–70 százalékos termelői- és
fogyasztóiár-növekedéssel járhattak volna (VG, 2008. október 29.). Most viszont
az engedélyezett négyszázból alapesetben csak 22 hatóanyag kerülne
tiltólistára, bár e kört bővítheti, hogy ma nincs egyértelműen meghatározva, mi
alapján kell egyes készítményeket az úgynevezett endokrin (belső elválasztású)
szervekre károsnak minősíteni.