Akinek van kertje, az általában szívesen foglalatoskodik benne, de az idősödő emberek számára legtöbbször ez a rendszeres testmozgás legfontosabb színhelye. A sportegészségügy szakértői azt vizsgálták, hogy a szokásos kerti munka mekkora terhelés, ennek elvégzése elégséges-e a szív- és érbetegségek kockázati tényezőinek ellensúlyozására.

Az amerikai sportorvosok javaslata eddig úgy szólt, hogy a hét legtöbb napján legalább 30 percnyi, mérsékelt fizikai terhelést jelentő mozgást célszerű végezni. Ezt eddig becslés alapján ajánlották, de úgy érezték, célszerű volna megfelelő műszerekkel megmérni, mekkora munka ez valójában. Kerestek 14, önként jelentkező, saját kertjét gondozó személyt, öt hölgyet és kilenc urat, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. Valamennyien érett korúak voltak: 63-86 évesek.

A résztvevők részletes naplót vezettek arról, hogy naponta mennyi időt töltöttek kertészkedéssel és ez számukra milyen munkát jelentett. Szívműködésük szaporaságát a testükre erősített műszer rádió útján továbbította a vizsgálókhoz. Mérték az oxigénfelvételt és az energiafölhasználást is. A vizsgált személyek tevékenységét két független megfigyelő is folyamatosan jegyezte.

Természetesen a kertészkedés megterhelése jelentősen függött az időszaktól: egy szokásos májusi hét átlagosan 33 órai munkát igényelt, míg júniusban, júliusban csak heti 15 órát dolgoztak. A kert ápolása a több hónapos vizsgálat alatt átlagosan napi 53 percet vett igénybe.

A kutatók azt is kiemelik, hogy korábbi vizsgálatok szerint a kertészkedés jó lelki egyensúlyhoz vezet és csökkenti a depressziót. Ez igen fontos, hiszen az idős emberek között gyakori a nyomott hangulat, hajlamosak arra, hogy keveset mozogjanak és a rendszeres testmozgás végett javasolt tornagyakorlatok, fittnesz-programok elkedvetlenítően unalmasak, a kertápolás feladatai viszont igen változatos időtöltést jelentenek a kiadós testmozgás mellett.

Forrás: MTI