Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Olcsóbb GMO-gabona miatt hátrányba kerül az EU

A géntechnológiailag módosított termények évről évre nagyobb volument képviselnek a nemzetközi kereskedelemben, és egyre nagyobb részesedéssel bírnak a világ takarmány- és élelmiszerláncában.

Létrehozva:

|

A gm-növények vetésterülete 1996-2007 között 1,7 millió hektárról 114 millióra, a globális termőterületben képviselt arányuk pedig 8 százalékra nőtt. A főbb takarmányexportőr országok meglehetősen gyorsan zöld utat adnak az újabb gm-növényfajták bevezetésének a köztermesztésbe, az Európai Unió engedélyeztetési gyakorlata politikai és emocionális okok miatt lényegesen lassúbb.

Amíg az Egyesült Államok 15 hónap alatt lefolytat egy ilyen eljárást, addig a közösségben akár három évig is elhúzódik a procedúra. Ez mára oda vezetett, hogy számos gm-növény termelése, forgalmazása, felhasználása a világ több országában engedélyezett, miközben az EU-ban tilos.

A nem engedélyezett gm-szervezetekkel szembeni zéró tolerancia komoly hatással van – és lehet a jövőben is – az EU szójabab- és kukorica-, illetve ezek származékos termékei (szójadara, kukoricaglutén-takarmány, DDGS) behozatalára. Az exportőrök és importőrök ugyanis képtelenek garantálni a 0,0 százalék határértéket a tiltott gm-összetevőkre.

A közösségben felhasznált fehérjetakarmányok 60 százaléka harmadik országokból származik. Az EU elsősorban a világpiacot uraló Dél- és Észak-Amerikától vásárol fehérjetakarmányokat, ahol már számottevő arányban termelnek génmódosított szójababot, kukoricát és repcét. Nem csoda, hogy az EU-ban előállított takarmánykeverékek több mint 90 százalékában találhatók gm-összetevők.

A visszaszoruló "hagyományos" szójabab termelésének, kezelésének és szállításának többletköltsége természetesen az árában is érvényesül. A gm-fajták termőterületének növekedésével az árkülönbség ugrásszerűen megnőtt: a nem génmódosított szójadaráért tonnánként 60-80 dollárral többet kellett fizetni. Bár a szójadarának Európában nincs igazi alternatívája a takarmányozásban, ekkora felárat az unió állattartói már alig hajlandók megfizetni, ezért a kereslet visszaesésével lehet számolni.

A fehérjetakarmányok behozatala mellett – különösen rossz termésű években – az EU jelentős mennyiségű kukorica importjára szorul. A kukorica nemzetközi kereskedelmében az Egyesült Államok, Argentína és Brazília együttes részesedése megközelíti a 90 százalékot. Az EU már több mint tíz éve nem vásárol kukoricát az USA-tól, a kiesést elsősorban Argentínából pótolta. Mostanában azonban már az innen érkező áruval is adódtak problémák, a szállítmányok az EU-ban 2008. március végéig tiltott GA21 kukoricát tartalmaztak. Az EU igényeit így főként Brazília elégítette ki, tonnánként közel 50 euró prémiumot felszámítva, ott ugyanis ekkor még nem engedélyezték egyetlen gm-kukoricafajta termesztését sem, azóta viszont a helyzet megváltozott.

A kukorica és származékai többé-kevésbé kiválthatók más takarmány-alapanyagokkal, csakhogy ezek drágábbak, ezért az EU kukoricabehozatalának visszaesése több tagállamban tovább gyengítheti az állattartás egyébként sem erős versenyképességét. A jövőben a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet további növekedésével lehet számolni az élelmezést, a takarmányozást és a bioenergia-előállítást illetően egyaránt. A mezőgazdasági termelés továbbra is a most hasznosított földterületen fog összpontosulni, ezért a legfőbb cél a termelékenység növelése lesz, ami viszont elkerülhetetlenül még inkább előtérbe helyezi a biotechnológia alkalmazását. A világ mind több országában fognak génmódosított növényeket termelni és forgalmazni, függetlenül attól, hogy az EU milyen gyorsan, illetve egyáltalán engedélyezi azt vagy sem.

Nyilvánvaló, hogy az EU képtelen csökkenteni függőségét az importált mezőgazdasági nyersanyagoktól. A közösségnek tehát két lehetősége van: vagy elfogadja, hogy élelmiszer-kibocsátása visszaesik és behozatala nő (különösen húsfélékből), vagy a nemzetközi piaci folyamatokhoz igazodva – természetesen szigorú kockázatbecslés érvényesítése mellett – nem késlelteti a gm-növények termelésének és forgalmazásának engedélyezését.

 Forrás:Napi Online

 

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!