Magyarország számára egyértelműen kedvező az egyezség, amely kemény tárgyalások után született meg – fogalmazott Gráf József mezőgazdasági miniszter. Ezt az utóbbi időszak legfontosabb uniós agrárdöntésének nevezte, amely 2013-ig meghatározza a támogatási formákat és lehetőségeket.

A brüsszeli elképzelésektől való egyik leglényegesebb eltérést a 8 helyett csupán 5 százalékot kitevő vidékfejlesztési átcsoportosítás jelenti. Eszerint az évi 5000 eurósnál nagyobb közvetlen támogatásokból már eddig is „átterelt” öt százalékhoz újabb öt százalék adódik 2013-ig. Az így elkülönített összegek kiutalásakor az EU általában 75, konvergenciarégiók – így hazánk – esetében viszont 90 százalékban vállalja magára a társfinanszírozást.

Az 5000 eurónál nagyobb támogatást kapó gazdálkodók 10 százalékos alapmodulációja Gráf József szerint lényegében nem érinti Magyarországot, mert a változtatás 2012-ben lép életbe, amikor az uniós közvetlen kifizetések 90 százalékát teszik ki a régi tagországok százszázalékos szintjének. A gazdálkodókhoz utalt támogatási összegeket tehát nem fogják megkurtítani.

A magyar birtokszerkezet sajátosságai miatt ugyancsak fontos kérdésnek számító, a nagygazdaságokat érintő támogatáscsökkentésben szintén engedmény született: az eredetileg tervezett százezer helyett csak háromszázezer euró direkt szubvenció fölött vezetnek be 2009-től további 4 százalékos átcsoportosítást a vidékfejlesztési kassza javára. Így a legnagyobb termelőknél 2013-ra a bizottsági tervekben szereplő összesen 22 százalékos támogatáscsökkentés helyett csupán 14 százalék valósul meg. Magyarországon így az elvonás egy százmillió forint éves támogatásban részesülő üzemnél csak mintegy egymillió forint lehet – érzékeltette a miniszter.

Ugyanakkor, miközben a 10 százalékos vidékfejlesztési rész felhasználását tekintve örvendetes, hogy azt a termelők az új kihívások kezelésére, például a klímaváltozás hatásainak a kivédésére vagy a biodiverzitás csökkentésére fordíthatják, Magyarország nem tudta bevezetni a vizes élőhelyek fejlesztését a támogatandó célok közé, mivel azért a – minket nem érintő – halászati alap felelős.

A hazai kisgazdaságokra (főleg a zöldség-gyümölcs termelőkre) nézve kedvező döntés, hogy a legkisebb támogatható területméret – szemben a legtöbb országra vonatkozó egy hektárral – nálunk 0,3 hektár lehet. Emellett az is eredmény, hogy a direkt kifizetéseknél engedélyezett 10 százalékos nemzeti boríték nagyságát nem a mostani, hanem a 2013-as százszázalékos szint alapján állapíthatjuk meg, és 2,5 helyett a keret 3,5 százalékát lehet termeléshez kötött támogatásként kifizetni – hangsúlyozta Gráf József.

A miniszter ugyanakkor elismerte: mivel a változtatások egy csomagban szerepeltek, Magyarországnak is el kellett fogadnia az uniós tejkvóták számunkra kedvezőtlen növelését. Az agrártárca vezetője úgy véli, szintén hátrányos lehet, hogy Brüsszel továbbra is el akarja választani a dohányágazat támogatásait a termeléstől.

Nem tekinthető előnyös megoldásnak a magyar álláspont szempontjából az intervenciós rendszer átalakítása és a tejkvóták fokozatos eltörlése sem. Előbbinél a kukoricánál tapasztalthoz hasonló megoldást vezetnek be a durumliszt és a rizs esetében is, ez a gyakorlatban a felvásárlási rendszer megszűnését jelenti. Ezenkívül a kenyérbúzánál bevezetendő kétmillió tonna feletti tendereztetés a valóságban szintén nem jelent biztonsági hálót a hazai termelőknek, mivel mondjuk egy kikötővárosban kiírt 101 eurós tonnánkénti felvásárlási ár Magyarország számára már csak 80-at jelenthet a szállítási költségek miatt – mutat rá a BruxInfo. A tejkvóták esetében pedig az a probléma, hogy miközben hazánk a jelenleg rendelkezésre állót sem tudja kihasználni, más országok termelői az emelésnek köszönhetően tovább terjeszkedhetnek a magyar piacon.

Főbb alkupontok:
– Csak 5 százalékkal csökkentik 2013-ig a közvetlen támogatásokat, így összesen 10 százalékos lesz a vidékfejlesztési átcsoportosítás az 5000 eurónál nagyobb szubvencióban részesülőknél
– Csak a 300 000 euró feletti közvetlen támogatásoknál lesz 4 százalékos pótlólagos átcsoportosítás 2009-től
– A tejkvótákat évi egy százalékkal emelik 2013-ig, és azok 2015 áprilisában meg is szűnnek; Olaszország 2009-ben egy lépcsőben végrehajthatja az emelést
– A kenyérbúza-intervenció esetében megmarad a 101,31 eurós tonnánkénti felvásárlási ár kétmillió tonna erejéig, e fölött pedig belép a tendereztetés; a durumbúzánál és a rizsnél, ugyanakkkor a kukoricánál tapasztalthoz hasonlóan csak papíron marad meg az intervenció
– Magyarországon és még néhány tagállamban 0,3 hektár lesz az alsó limit a direkt támogatások igénylésénél
– A rendelkezésre álló nemzeti boríték – direkt támogatási összeg – 3,5 százalékát használhatják fel a tagállamok a nehéz helyzetbe került szektorok megsegítésére

 Forrás: VG