Tanulmányukban a szakértők megállapítják, hogy a magyar agrárgazdaság bajai elsősorban a magyar gazdaság általánosan kedvezőtlen viszonyaiból következnek. Példaként említik, hogy Magyarországon a fogyasztási és a munkát terhelő adók kiugróan magasak a nyugat-európai viszonyokhoz képest; az átlagos eltérés 10 százalékos többletet mutat Magyarország javára.

Magasnak tartják az illegális és a féllegális foglalkoztatás arányát is. Véleményük szerint azok az intézkedések, amelyek a feketegazdaság visszaszorítására irányultak az utóbbi években, nem hoztak eredményt, mivel a feketegazdaság aránya a magyar gazdaságon belül még mindig 20-30 százalék.

A torz adórendszer főként a kisvállalkozásokat sújtja – mutatnak rá. Ebben a szektorban a legnagyobb ugyanis az illegális gazdasági tevékenység aránya. A szakértők azt a következtetést vonják le, hogy praktikusan nem éri meg a legális gazdasághoz csatlakozni, például szövetkezni, termelői csoportot vagy termelői értékesítési csoportot létre hozni.

Megállapítják azt is, hogy hiába magas a mezőgazdasági kivitel aránya és értéke, ez elsősorban alapanyagexportot jelent, alacsony a nagy hozzáadott értékű áru aránya.

Emellett a magyar termelőüzemek technológiája jórészt elavult, 10-15 éves berendezésekkel és technológiával állítják elő termékeiket.

A kutatók szerint a magyar agrárpolitika lényegében a támogatások minél teljesebb körű lehívására, illetve szétosztására koncentrálódik. Hiányzik egy közép- és hosszú távú agrárstratégia, amely meghatározná, illetve meghatározhatta volna már a korábbiakban a különféle támogatások hatékonyabb felhasználását – mutatnak rá. A folyamatban lévő programok összehangolás nélkül "futnak egymást mellett", sokszor felesleges beruházásokra ösztönözve felhasználóikat. Példaként említik a gépvásárlások támogatását.

Forrás: MTI