Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről folyt a vita

A mezőgazdasági termelők kárenyhítési rendszerbe történő beléptetését tartalmazó törvényjavaslatot elsősorban az egyre szélsőségesebb éghajlati tényezők, valamint a 2007 elejétől működő agrárkár-enyhítési rendszer elégtelensége tette szükségessé.- mondta Gőgös Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár

Létrehozva:

|

Gőgös Zoltán kifejtette: a javaslat az árutermelő gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók számára kötelezővé teszi a rendszerben való  részvételt, míg a mezőgazdasági őstermelők szabadon dönthetnek a csatlakozásról.

A kárenyhítési rendszerben részt vevő termelői kör bővülése miatt csökkenhet a termelők által befizetendő kárenyhítési hozzájárulás fajlagos összege, ugyanakkor a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló összeg elegendő lesz a méltányos kárenyhítési juttatások kifizetésére – fűzte hozzá.

Gőgös Zoltán megjegyezte: a kárenyhítési rendszer támogatása főleg olyan káreseményekre terjed ki – például az  aszály – amelyek az üzleti biztosítók kockázatvállalásai között nem találhatóak meg.

Demendi László (MSZP) szerint szükség volt az új törvényre, amit az éles szakbizottsági vita is jól mutat. Az új elemeket tartalmazó javaslat közül kiemelte a kárenyhítési hozzájárulás mértékének csökkenését, valamint a kárenyhítési összeg adóként történő behajtási lehetőségét.

Demendi László szerint a módosító indítványokkal ellátott törvényjavaslat akkor lehet sikeres, ha abban az öngondoskodás mellett az állami partnerség is kellő szerepet kap. Hozzátette: az államnak gondolnia kell a kárenyhítési alapból kimaradó gazdákra is.

Velkey Gábor (SZDSZ) felszólalásában egyetértett azzal, hogy szükséges az előző agrárkár-enyhítési rendszer módosítása. Mint mondta, a termelői nagyság növekedésével a tervezési felelősség is nő, ezért érdemes "felfelé" bővíteni a kárenyhítési alap kötelező befizetői körét. A szabad demokrata képviselő helyesnek tartja, hogy az őstermelőknek nem válik kötelezővé a befizetés. Az államnak ugyanakkor – az önkéntesség megtartása mellett – egyértelművé kell tennie, hogy a rendszerből kimaradók nem kapnak támogatást – fejtette ki.

Velkey Gábor szükségesnek tartja továbbá a termőföld fogalmának tisztázását, amely nélkül nem lehet pontosan meghatározni az alapba történő befizetések körét és nagyságát. Hozzátette: a törvényjavaslatban szereplőnél alacsonyabb díjak ösztönöznék az önkéntes csatlakozást.

Örvendi László (Fidesz) hangsúlyozta: a törvényjavaslat tárgyalásához elengedhetetlen lenne egy részletes hatástanulmány bemutatása is, melyet a kormány elmulasztott elkészíteni. Az ellenzéki képviselő elfogadhatatlannak tartotta továbbá, hogy a nagyvállalkozásoknak nem válik kötelezővé az alapban való részvétel.

Bagi Béla (Fidesz) Gőgös Zoltán expozéjára reagálva elmondta: sajnálatos módon a mezőgazdaság jövedelmezősége nem teszi lehetővé az alapok létrehozását, ugyanakkor egyetért az öngondoskodás erősítésével. Megjegyezte: nem szabad elfeledkezni az állami szolidaritás fontosságáról sem.

Gőgös Zoltán, az ellenzéki képviselők felé fordulva elmondta: amennyiben az agrárszakma sorakozik fel a kárenyhítési alap mögött, akkor azt a Pénzügyminisztérium "örömmel fogja visszavonni", hiszen ez a tétel évente mintegy 3 milliárd forinttal terhelheti meg a költségvetést. Hozzátette: a mezőgazdasági nagyvállalkozásokat azért nem lehet az alapba történő befizetésre kötelezni, mert az Európai Unió szabályai szerint nem lehetnek jogosultak a kifizetésre.

Örvendi László válaszában elfogadta Gőgös Zoltán indoklását az agrár nagyvállalkozások kihagyásával kapcsolatban.

Medgyasszay László (KDNP) felszólalásában egyetértett az öngondoskodás és a társadalmi szolidaritás párhuzamos alkalmazásával. Az ellenzéki képviselő szerint a hangsúly azonban az arányokon van; a költségvetésnek sokkal nagyobb részt kellene vállalnia az alapban – fűzte hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!