Az Európai Parlamentben e témáról folytatott plenáris vitában felszólalva a francia miniszter mindazonáltal hozzátette, nem lehet bizonyosra venni, hogy a megállapodás megszületik.

Az uniós szaknyelvben állapotfelmérésként emlegetett folyamattal az évtized elején elhatározott átfogó agrárreformok módosításáról, kiegészítéséről van szó, az azóta bekövetkezett világpiaci változások és az uniós bővítés nyomán. A brüsszeli bizottság fogalmazása szerint javaslatai "a közös agrárpolitika további korszerűsítésére, egyszerűsítésére és ésszerűsítésére, valamint a mezőgazdasági termelési korlátozások eltörlésére" vonatkoznak.

Ezek jelentősége az uniós központ szerint az lenne, hogy még jobban elválik egymástól a támogatások közvetlen kifizetése és a termelés. Javasolta azt is Brüsszel, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összegének egy része az uniós vidékfejlesztési alapba kerüljön át. Tartalmazzák a kezdeményezések a kötelező területpihentetés eltörlését, a 2015-re tervezett megszüntetés előtt a tejkvóták fokozatos növelését és a piaci intervenció csökkentését.

A javaslatokkal mindazonáltal – és ez a strasbourgi EP-vitában is megerősödött – sok EU-tagállamnak sok eltérő problémája van. Magyarország is több ponton még módosítani szeretne azokon. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter annak idején kiindulópontként nevezte meg például, hogy amíg nem egyenlítődnek ki a támogatások a régi és az új tagországok között, addig Magyarország semmilyen támogatáscsökkentéshez nem járul hozzá. Magyarország szeretné elérni a termeléshez kötött arány növelését, az intervenció fenntartását, és még más kifogásokat vagy kéréseket is jelzett a javaslatokkal kapcsolatban.

A strasbourgi vitában Barnier kritikus vitapontként jelölte meg a termeléshez kötött támogatások arányának csökkenését, illetve a támogatások átcsoportosítását a – nemzeti társfinanszírozást is kívánó – vidékfejlesztésre.

A képviselői eszmecserében felszólalt Tabajdi Csaba (MSZP), aki egyebek között úgy vélte, a támogatások termeléstől való teljes szétválasztása bizonyos ágazatokban nem jó megoldás, mert ahhoz vezethet, hogy a gazdák felhagynak a munkaigényesebb kultúrákkal, például a zöldség- és gyümölcs-, vagy a dohánytermesztéssel.  A szétválasztás kapcsán ráadásul problémát okozhat annak társadalmi elfogadhatósága, hogy azok a gazdák is kapjanak támogatást, akik nem termelnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak a kicsiket és a nagyokat egyszerre kell segítenie.

Forrás: MTI