A két éve kezdődött robbanás után ugyanis az alapanyagárakban jelentős csökkenés következett be, így az agrárpiacok egyébként is hektikussá váltak.

A gazdasági válság hatásai a hitelezésben, a nemzetközi befektetésekben és a munkanélküliség növekedésében egyaránt érezhetők lesznek. Az eddigi tapasztalatok szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gyorsan érzékelte a hitelezési hajlandóság csökkenését, amely a bankrendszerbe vetett bizalom megrendülésének következménye.

Magyarországon a hitelhez jutási nehézségek veszélybe sodorhatják az uniós finanszírozású fejlesztési programokat is, mert a saját erő előteremtése kritikus tényezővé válhat – állapítja meg a tanulmány. Emellett az agrártárca mozgástere is szűkülhet, mivel a költségvetési megszorítások a minisztériumot is érintik.

A tanulmány szerint a pénzügyi krízis nálunk is visszavetheti a keresletet, és ez az élelmiszerárak csökkenéséhez vezethet. Különösen a minőségi élelmiszer-termelés feltételei lehetnek roszszabbak. A hatékonysági és a versenyképességi gondok miatt újabb mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók eshetnek ki az ágazatból.

A mezőgazdasági termelés – a jó időjárásnak köszönhetően – várhatóan 20, az agrár-GDP 25-30 százalékkal haladhatja meg a múlt évit. Jövőre viszont – átlagos időjárást feltételezve – 5-10 százalékos visszaesés valószínűsíthető, mert az idei magas növényi hozamok csökkenhetnek, az állattartás pedig legjobb esetben is stagnálhat.

A szakértők szerint a hazai élelmiszer-előállítók pozícióit javíthatja a forint gyengülése (és a behozatal drágulása), de számottevő „importkiszorítás” nem várható. A magyar agrárexport mennyisége előreláthatólag 5-10 százalékkal zsugorodik 2008-ban, jövőre pedig stagnálhat. Az értékben kifejezett kiviteli teljesítmény az idén és jövőre is mérséklődhet. Így az agrártermelők a mostani jó termés jelentős részét nyomott árakon adhatják csak el.

Az agrárkivitel 5,5 százalékos első héthavi csökkenése alapvetően a magas tavalyi bázisnak tulajdonítható – állapítják meg szakértők. A bevétel ugyanakkor 463 millió euróval növekedett a rendkívül magas gabona- és olajosmag-árak miatt. A második fél évben viszont a drasztikus piaci áresés nyomán az exportra felkínált gabona mennyisége és árbevétele is jelentősen mérséklődhet, és ez a teljes agrárexportot fékezheti. Meglepő változás, hogy a hagyományosan fontos célországok – Németország, Olaszország és Ausztria előtt – Románia vásárolta a legtöbb magyar élelmiszert az első hét hónapban.

Forrás: VG