Mivel Európa-szerte jó a kukoricatermés, elsőként a kikötőkhöz közeli területek áruja fogy majd, legkorábban jövő tavasszal mutatkozhat érdemi kereslet a magyar kukoricára.

A kukorica közel 80 százalékát már betakarították az országban, az időjárás kifejezetten kedvezett a növénynek az idén. Az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan teljesül az agrártárca várakozása, és végül nyolcmillió tonnányi kukorica kerülhet a raktárakba. A termelőknek hosszan tartó raktározásra kell felkészülniük, jelenleg ugyanis pang a gabonapiac és az idén már nem is várható, hogy beindul a kereskedés – mondta Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke.

Átmenetileg ugyan volt érdeklődés a déli megyékben a kukorica iránt tonnánként 24 ezer forintos áron, az azonban csak a 280-as euróárfolyamnak volt betudható, és nem jutott el szerződéskötésig az ügylet. Amióta a forint árfolyama stabilizálódni látszik, újra teljes az érdektelenség a piacon és az árak is maradtak a korábbi, 20-21 ezer forintos szinten. Ez viszont a legtöbb termelő szerint az önköltséget sem fedezi, a szállításét pedig végképp nem.

Az elmúlt fél évben nemcsak a terményárak csökkentek az év eleji szint felére, de a kőolajé is: a 60-70 dolláros hordónkénti ár az etanolgyárak helyzetét és vásárlási kedvüket is bizonytalanná tette. A gyárak csak a szerződött mennyiséget vásárolgatják, sok múlik majd azon, hogy az amerikai vállalatok mit lépnek a pénzpiaci válság kivédésére és az olajár csökkenésére – mondta Vancsura.

Szerinte mivel Európa-szerte jó a kukoricatermés, elsőként a kikötőkhöz közeli területek áruja fogy majd, ha megindul a világpiac, és csak ezen készletek eltűnése után kerülhet sor a magyar árura – addig hiába a kimagasló minőség, ezzel sem vagyunk versenyképesek. Legkorábban jövő tavasszal, április-május környékén mutatkozhat érdemi kereslet a magyar kukoricára, addig azonban valahogyan tárolni kell a terményt.

Raktárkapacitás ugyan most van elég – legfeljebb a földrajzi eloszlása nem túl jó -, ám a finanszírozási költségek megugrására kell számítani, ami számos gazdálkodót hoz nehéz helyzetbe. A finanszírozási lehetőségeket a piaci kereslet hiánya mellett az is szűkíti, hogy több pénzintézet is ráfizetett a közraktárjegyes tárolásra a 70 ezer forintos búza esetében, amikor magas áron vette meg a termelők jegyeit, és azok aztán a nyakán maradtak. Így a mostani helyzetben a bankok már óvatosabbak. Legfeljebb az segíthet a termelőkön, ha valamelyik nagyobb integrációhoz csatlakoznak.

Ha azonban mégsem lesz kereslet a világpiacon, akkor a magyar gazdálkodók hosszú távú problémákra számíthatnak. A tavalyi aszály után ez már a második veszteségeket hozó év lenne. A jövő évi vetésterületet persze mindez nem befolyásolná érdemben, de a minőséget már igen: a műtrágyaárak eddig még nem követték az olajét, ezért a termelők is kevesebbet és óvatosabban vásárolnak.

Számos kereskedő inkább kifizette a kötbért a szerződések után, mintsem hogy a felére esett árak helyett a szerződöttet fizesse a napraforgó- vagy repcetermelőknek. Így a termelőknek egyre kérdésesebb, mi is lehet nyereséges, vagy legalább alacsony, de stabil árat hozó növény. A búzapiacon is hasonló tendenciákat tapasztalnak a termelők, mint a kukoricáén, és még ha januárban lenne is kereslet a jó minőségű kenyérgabonára, kétséges, hogy a Duna szintje lehetővé teszi az olcsó vízi szállítást. A közúti fuvar többletköltségeit nem biztos, hogy állja a reménybeli vevő.

A napraforgó ára az év eleji tonnánkénti 100-115 ezer forintról a tőzsdei jegyzésekben most 55-63 ezer forintra esett, a szabadpiaci árak pedig 55 ezer forint körül mozognak. Ez csak a tavalyival összevetve bukás, az ezt megelőző években 58-65 ezer forint körül mozgott az ár – mondja Vancsura József. Tudomása szerint ha a korábban ígértnél olcsóbban is, de a két nagy integrátor felvásárlónál, a KITE-nél és az IKR-nél is biztosan lesz kifizetés is.

Forrás: Origó