Gőgös Zoltán hangsúlyozta: a 2007-ben tapasztalt fagy-, jég- és aszálykárok csökkentették ugyan a mezőgazdasági termelés mennyiségét, azonban ezt az árak kedvező alakulása kompenzálni tudta a gazdák számára.

Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: bár mérséklődő ütemben, de folytatódott az állatállomány csökkenése, így változatlanul nehéz helyzetben voltak a sertés- és baromfiágazatban dolgozók. Mint mondta, kedvezőtlen folyamat az agrárium exportjának zsugorodása is, és a rossz minőségű élelmiszeripari áruk importjának bővülése.

Gőgös Zoltán szerint 2007-ben még mindig alacsony volt a mezőgazdaságba történő beruházások aránya, valamint az agrárium területén dolgozók bére is elmaradt a kívánatos szinttől.
A mezőgazdaságban további intézkedéseket tesz szükségessé a növénytermesztés és állattartás megbomlott egyensúlyának helyreállítása; a termelés, feldolgozás és értékesítés összhangjának megteremtése; a növény- és élelmiszerbiztonság garantálása; a versenyképes birtokszerkezetek kialakítása, valamint a szükséges agrárinfrastruktúra kiépítése – fejtette ki.

 Hozzátette: a nemzetközi pénzügyi válság hatására a jövőben a tartós fogyasztási cikkek forgalmának csökkenésére lehet számítani, az élelmiszeripar termékei iránti kereslet azonban minden bizonnyal nem fog csökkeni, így a mezőgazdaságban komoly lehetőségek rejlenek, a romló gazdasági körülmények mellett is.

 A mezőgazdaság tartósan pozitív külkereskedelmi mérlegének megtartása érdekében a bizottság egy 10 pontos ajánlást is megfogalmazott a kormány számára, melynek középpontjában az agrárium piacorientáltabb, kevesebb uniós és állami szabályozással korlátozott működése áll.

 Az állattenyésztés súlya a kormányzati szándékkal ellentétben tovább csökkent 2007-ben – mondta Kékkői Zoltán (Fidesz) a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményét ismertetve.

Kékkői Zoltán hangsúlyozta: az élelmiszeripari termelés visszaesése nem magyarázható csupán a kedvezőtlen világgazdasági folyamatokkal, a csökkenésért a mezőgazdaság kedvezőtlen szerkezete is okolható. Hozzátette: a kormánynak nem lenne szabad valótlan uniós példákra hivatkozva tovább húznia az osztatlan közös földtulajdonok kiosztását a családi vállalkozók számára.    

Godó Lajos (MSZP), a mezőgazdasági bizottság többségi álláspontját kifejtve elmondta: a testület 11 igen és 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentést, és a Ház számára javasolja annak elfogadását.

Herbály Imre (MSZP) szerint a mostani jelentést, amely rövidebb, célratörőbb és tartalmasabb, mint a korábbiak, objektivitás és tárgyszerűség jellemzi miközben a negatív jelenségeket sem hallgatja el.
A szocialista politikus kifejtette: a mezőgazdaságban az időjárásnak, a kereslet alakulásának való kitettség akkora, hogy a legkörültekintőbb tervezés is semmivé válhat. A 2007. évi mezőgazdasági termelést a rendkívül szélsőséges időjárási körülmények – jég, fagykárok, a hosszú aszályos nyár – határozta meg. 

A növényi termékek volumene 21 százalékkal esett vissza. A gazdasági struktúrát a szövetkezetek számának visszaesése jellemezte. Az agrár-külkereskedelem ugyanakkor pozitív mérleget mutatott – jelezte.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy digitális térképen fellelhető az ország teljes termőterülete, az ezzel kapcsolatos munkálatok befejeződtek, a kárpótlások 23 árverésen folytatódtak.

Jakab István (Fidesz) azt mondta, ha a magyar vidéket fel akarják emelni, akkor az csak konszenzuson alapuló programmal lehetséges. Az ellenzéki politikus ennek az agrárstratégiának a mielőbbi megalkotását sürgetette. 

Évek óta sodródás jellemző, ami mára olyan mértéket öltött, hogy az unióban csak akkor tud a magyar mezőgazdaság talpon maradni, ha konszenzuson alapuló agrárstratégia születik – közölte.
Jakab István a beszámolót jól szerkesztett anyagnak nevezte, amely a mezőgazdasággal foglalkozó valamennyi szakember számára komoly háttéranyag lehet. Ugyanakkor azt mondta: néha az volt az érzése, hogy bár a tárgyilagosság látszatát kelti a jelentés, csak azokat a folyamatokat mutatja be, ahol eredmények érhetők tetten.

A képviselő kifejtette: az ágazat GDP-n belüli aránya 3,6 százalékot tett ki. Noha a mezőgazdaság teljes kibocsátása 1.655 milliárd forint volt, ami folyó áron 4,4 százalékos bővülést mutat, változatlan áron számítva ez 11,6 százalékos csökkenést jelent. Az állattenyésztés teljesítménye folyamatosan csökken, mára egyes ágazatok már kritikus szintet értek el.

A termékek bruttó termelési volumene 13 százalékkal maradt el az előző évitől, a termelési érték folyóáron eközben 4,7 százalékkal volt több, mint 2006-ban.

Medgyasszay László (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy szövetkezetek száma 2004-hez képest közel 30 százalékkal csökkent.
Az ellenzéki politikus kiállt a beszerző és értékesítő szövetkezetek fejlesztése mellett. Mint mondta, a rendszerváltás után 18 évvel a valódi szövetkezéstől nem kell félni.

Medgyasszay László szerint rossz irányba fejlődik a Nemzeti Földalap, amely az állami tulajdonú földek kiárusítását szolgáló szervezetté satnyult.
Az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben azt javasolta, hogy szabják meg, melyik határállomáson jöhet be élelmiszer, legyen szűkítve ezen határátkelők köre, így hatékonyabb lehet az ellenőrzés.

Velkey Gábor (SZDSZ) azt mondta, hogy a szövetkezés a hazai mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb kérdése. Hozzátette: piaci körülmények között a kiszolgáltatott termelő egyetlen védelme a termelői szövetkezés.

Az ellenzéki képviselő szerint jelenleg kisszámúak és csak néhány termékre koncentrálódnak a termelői értékesítő szervezetek (tész). Az alapvető probléma a termelők összefogásában, szervezettségében, szövetkezési hajlamában és fegyelmében van – közölte. Úgy vélte, a következő időszakban az agrárkormányzatnak, az érdekképviseleteknek a szervezésben sokat kellene segíteniük.

Az SZDSZ-es képviselő az állami földek kezeléséről azt mondta, az életjáradék programnál a töredék, apró parcellák esetében a birtokegyesítés lehetséges, a nagy területek esetében pedig a tartós bérlet legalább olyan jó megoldás, mint az értékesítés.

Lengyel Zoltán (MDF) elmondta: nem nagyon látja a szolidaritás eredményét, nem sikerült a gazdákat ösztönözni arra, hogy közösen vállalják a termelés kockázatát, biztosításon keresztül.
Fontosnak nevezte, hogy a parlament az elkövetkező évekre vázoljon fel egy olyan agrárpolitikát, egy olyan mezőgazdasági jövőképet, amely az embereket arra ösztönzi, hogy vidéken megtalálhassák a számításukat.
Az MDF-es politikus szerint áldozni kell a kutatásra és a fejlesztésre, mert az a cél, hogy kialakuljon a környezettudatos gazdálkodásmód. A minisztériumtól azt kérte Lengyel Zoltán, legyen partner abban, hogy megoldják a termények helyben való feldolgozását és értékesítését.

A másik MDF-es vezérszónok, Karsai Péter azt kifogásolta, hogy az adatokat és a sok esetben hiányzó idősorokat nem tudják a nemzeti agrárcélokhoz viszonyítani.
A képviselő szerint hiányzik a jelentésből az erdőn, mezőn ellopott termékek ára, mivel nincs ilyen nyilvántartás, az agrárgazdasági jelentés szempontjából ez a probléma nem is létezik.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az együttes általános vitát elnapolta, folytatása és lezárása kedden utolsó napirend lesz.

Forrás: MTI