Az őshonos fák ültetése 1996-ban kezdődött, s a 25-30 év alatt vágáséretté váló nemes nyár lecserélése körülbelül a felénél, a feketedió-állomány leváltása pedig a harmadánál tart – mondta az MTI érdeklődésére Bodor László, a zrt erdőgazdálkodási osztályvezetője. Az erdészet az Európai Erdők Hetén diákok bevonásával kezdett hozzá egy 0,8 hektáros, őcsényi erdőrész felújításához.

Az osztályvezető tájékoztatása szerint a társasághoz tartozó 38 ezer hektár erdőből mintegy húszezer hektárnyi ártéri területen van folyamatban a fajváltás. Évente mintegy 350 hektáros erdőültetésből 80-100 hektáron cserélik le a régi fajokat. Bodor László a költségekről elmondta: az erdőgazdálkodásra fordított évi 430 millió forintból 120-130 milliót költ a cég az őshonos fajok ültetésére.

A szakember hozzátette: a természetes erdőnevelés jegyében a tölgyeseket például  nem csemeték ültetésével, hanem magvetéssel újítják fel, ennek szélesebb génállomány és nagyobb változékonyság, egy természetesebb növénytársulás lesz az eredménye.

A gemenci ártér mezőgazdasági területeit a 100-120 évvel ezelőtt végzett nagy arányú erdőtelepítés során ültették be nem őshonos, hanem gazdaságilag hasznosítható fafajokkal, nemes nyárral és feketedióval – mondta a mostani fajváltás előzményéről Janács Gergely, a szekszárdi erdészet erdőművelési vezetője. A nemes nyár helyett fehér és fekete nyárt, fehér füzet, a feketedió helyére kőrist, kocsányos tölgyet és vénic-szilt ültetnek.

Bodor László úgy vélte, elhibázott a hazai természetvédelem célkitűzése, amely egy száz évvel korábbi ökoszisztéma visszaállítását jelenti. "A természetvédelem azt az állapotot szeretné elérni az ártérben, amely a folyószabályozás előtt volt. Ez ma már lehetetlen" – fogalmazott. Megjegyezte: a most lecserélés alatt lévő gemenci feketedió-állomány a legértékesebb Európában.

Forrás: MTI