A testületet az MSZP-s honatya javaslatára hívták össze annak érdekében, hogy a bizottság megtárgyalja az almapiacon kialakult helyzetet. A szakértők szerint ugyanis az "almacsata" lezártával kialakult helyzet újabb veszélyekkel fenyeget, mivel a szezon a három hetes átvételi szünet miatt nagyon összetorlódott, és emiatt a termelők nem tudják árujukat leadni a feldolgozóknak november 10-ig. E dátumig kellene ugyanis támogatási igényüket eljuttatni a minisztériumba.

Ezért az országgyűlési képviselők pártállástól függetlenül azt szeretnék elérni, hogy ezt a beadási határidőt az agrártárca lehetőleg hosszabbítsa meg.

Az ülésen elhangzott az is, hogy az európai almapiac lényegében összeomlott, főként a kínai almasűrítmény jelentős beáramlása miatt.

Emellett azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar almáskerteket meg kellene újítani, legalább tízezer hektárnyi ültetvénynél volna erre szükség.

Demendi László javasolta azt is, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a szezon lezártával már a jövő év elején kezdje meg az egyeztetést a termelőkkel, a feldolgozókkal és a szakmai szervezetekkel.

Az albizottság napirendjén szerepelt az is, hogy az élelmiszerellenőrző szervezet finanszírozási gondjait úgy lehetne megoldani, ha az élelmiszerellenőrzés hatókörébe tartozó árukra termékdíjat szabnának ki.

Ezt Medgyasszay László KDNP-s honatya javasolta annak érdekében, hogy az állatorvosi szervezet finanszírozása megoldást nyerjen.

Javaslata szerint 100 forintból egy fillért kellene fordítani az élelmiszerellenőrzés finanszírozására, így évente 35-40 milliárd forintból finanszírozható lenne az élelmiszerbiztonság e fontos ellenőrző szervezete. A KDNP-s országgyűlési képviselő ezzel a célt szeretné elérni, hogy végül is az állatorvosi szervezet önállóvá váljon, és ne a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal keretében működjön.

Az elvvel Kiss Péter MSZP-s országgyűlési képviselő egyetértett ugyan, de szerinte a jelenlegi működési szervezetet nem szabad felborítani, ezért azt támogatja, hogy az állatorvosi szolgálat továbbra is az MgSzH keretein belül működjön.

Az albizottsági ülést megelőzően a bizottsági ülésen az országgyűlési képviselők véleményt mondtak arról a magyar álláspontról, amelyet az agrárkormányzat képvisel az uniós közös agrárpolitika felülvizsgálatával kapcsolatban. Az ellenzéki képviselők véleménye az volt, hogy az úgynevezett moduláció, azaz a közvetlen támogatások regresszív visszaosztása során a magyar agrárkormányzat ne a tőkés társaságok érdekeit képviselje, hanem a kis gazdaságokét.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki jelen volt az ülésen, úgy válaszolt, hogy az agrártárca minden magyar agrártermelő érdekeit képviseli, és ezért azt az álláspontot szeretné érvényesíteni a felülvizsgálat során, hogy addig ne kerüljön sor regresszív támogatáscsökkentésre az újonnan csatlakozott tagállamok esetében, amíg azok el nem érik a régebbi tagállamok támogatottsági szintjét.

Abban viszont egyetértés volt pártállástól függetlenül, hogy a piaci intervenciót fenn kell tartani az unióban, valamint szorgalmazni kell azt is, hogy a tejkvóta ne szűnjön meg.

A melamin-üggyel kapcsolatban az országgyűlési képviselők elfogadták a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakértőinek azon álláspontját, hogy a hivatal mindent megtett annak érdekében, hogy az embereket tájékoztassa a veszélyről, és magát a helyzetet is jól kezelte.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006-os végrehajtásáról szóló jelentést általános vitára alkalmasnak találta.

Forrás: MTI