Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a határon túl e szőlőből előállított minőségi borokat soproni borként forgalmazzák majd – tudta meg a Napi. Vagyis az osztrák feldolgozók használhatják a Soproni földrajzi árujelzőt. Az uniós és a magyar borjog is lehetővé teszi, hogy a meghatározott termőhelyen termelt szőlő nemcsak egy adott borvidéken, hanem a hasonló klimatikus adottságokkal bíró szomszédos termőhelyen is feldolgozható bizonyos körülmények között – mondta lapunknak Nyitrai Zoltán, az FVM jogi főosztályának munkatársa. Szavai szerint Burgenland e feltételeknek megfelel, és az osztrák borászatok vállalták, hogy végig betartják a magyar előírásokat – ezt a magyar és az osztrák hatóságok közösen ellenőrzik majd – és végül a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Borminősítő Igazgatóságának vizsgálata dönti el, hogy a késztermék megfelel-e a magyar jogszabályoknak és a földrajzi árujelző termékleírásában szereplő minőségi követelményeknek.

A megállapodás egy borpiaci évre szól, mivel 2009 augusztusától életbe lép az EU borpiaci reformjának második üteme, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a borvidékek önállóan, állami közreműködés és jóváhagyás nélkül együttműködjenek hasonló célból. Az ellenőrző kapacitásokkal várhatóan nem lesz gond, hiszen a bor-forgalombahozatali járulékból neki járó 40 százalék révén többletforrásokhoz jut az MGSZH is – tudtuk meg Gál Pétertől, az FVM agrárpiaci főosztályának szakreferensétől.

Az egyezményt a Soproni Hegyközségek Tanácsa kezdeményezte és várhatóan mindkét fél nyer vele. Az idén országszerte csökkennek a szőlőfelvásárlási árak, több borvidéken is értékesítési gondokról hallani, a soproni termelők azonban új felvásárlókat találhatnak és jobb árakat érhetnek el. Az már biztos, hogy a szentmargitbányai (St. Margarethen) pinceszövetkezet az idén mintegy 100 vagon, hozzávetőleg ezer tonna, a soproni borvidéken termett szőlőt dolgoz majd fel – írta a Kisalföld. Az azonban, hogy a termelők mennyire járnak jól ezzel, csak a jövő év elején derül ki. Az osztrák feldolgozási rendszer szerint ugyanis a termelőkkel csak a bor értékesítése után számolnak el. A költségeket levonják, a hasznot pedig a pinceszövetkezet tagjai között szétosztják. A finanszírozási gondokkal küzdő termelők kétszázalékos kamattal vehetnek fel hitelt a tavaszi munkák elkezdéséhez.

Molnár Tibor, a Soproni Hegyközség elnöke szerint a térségben évről évre egyre kevesebb szőlőt vásárolnak fel, ráadásul a termés felét már eddig is más borvidéken dolgozták fel. Ausztriában kedvezőbbek az adózási feltételek és a támogatás is nagyobb. Emellett az osztrák pinceszövetkezetnek biztos felvevőpiacai vannak – véli Gál.

Az egyezmény kínálta lehetőséggel az a soproni borvidéken gazdálkodó élhet, aki a saját földjén termelt szőlőt szeretné értékesíteni

Forrás: Napi Gazdaság