A törekvéseket a kedvező szabályozási környezet is bátorítja: a kormány (ezer hektoliteres éves mennyiségig) eltörölte azon adókat, amelyek korábban gazdaságtalanná tették az ágazat tevékenységét. Az ország ráadásul ötéves mentességet élvez az új szőlőterületek beültetésére vonatkozó EU-korlátozás alól. Ottani agrárszakértők mindazonáltal figyelmeztetnek, hogy nehéz lesz versenyezni a helyi piacon meghatározó pozícióban lévő spanyol, olasz, francia, ausztrál és dél-afrikai termelőkkel.

Az éghajlatváltozás következtében a telek mostanában mintegy 3 fokkal enyhébbek Lengyelországban, mint húsz évvel ezelőtt voltak, a klíma sok tekintetben emlékeztet arra, amilyen a 80-as években például Magyarországon vagy Ausztriában volt. Az eddig megfigyelt időjárás-változások folytán például Spanyolország több körzetében kedvezőtlenné váltak a szőlőtermesztés feltételei, ez ellen részint árnyékolással, részint magasabban fekvő területek beültetésével, illetve a hőségnek jobban ellenálló fajták elterjesztésével védekeznek.

A lengyel borgazdaság felfuttatásának tervei azon a feltételezésen alapulnak, hogy a további légköri felmelegedés révén az ország déli részei a szőlőtermesztésre alkalmas sávba kerülnének. Az eddigi próbálkozások nagyrészt Krakkó környékére összpontosultak, a termelt bor minősége és alkoholtartalma emlékeztet a Rajna vidékén előállítottra. A legvérmesebb remények szerint a helyi termelők húsz év múlva a piac akár harmadát is megszerezhetik.

Forrás: Világgazdaság