A drágulás egyik oka az lehet, hogy a gyártónak az új cég, az E.ON drágábban adja az alapanyagként és energiaként is felhasznált gázt, mint a korábbi Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Emfesz).

Az Emfesz képviselője az MTI-nek elmondta: a Nitrogénművek az egyik legnagyobb olyan vevő, amelyik a gázt alapanyagként, termékgyártásra használja. A cég az Emfesztől évi félmilliárd köbméter gázt vett, ám később az üzleti kapcsolat, egyebek között a gázátvételre vonatkozó biztonsági előírások megszegése miatt megszakadt. Az Emfesz a gáz eladási áráról üzleti titokra való hivatkozással nem nyilatkozott.

Ezzel szemben Bige László, a Nitrogénművek elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: a gázszállítási szerződést nem ők, hanem az Emfesz szegte meg, mivel magasabb áron akart szállítani, mint amennyiben korábban megegyeztek. Ezért a Nitrogénművek pert indított ellene. A cég most az E.ON-tól veszi a gázt.

Hozzátette: a műtrágya belföldi árát elsősorban az alapanyagként felhasznált orosz termékek, például a kálium klorid ára határozza meg. Ez a termék decemberben tonnánként 132 euróba került a határon, most 535 euró. Az orosz fél az alapanyag iránti, jelentősen megnövekedett kereslet miatt emelte nagymértékben az árat.

Bige László szerint a magyar nyitott, s ezért versenypiac, így ha a reálisnál drágábban adnák a műtrágyát, azonnal megjelenne az import. A környező országok szinte mindegyikében vannak műtrágya gyárak, így a készterméket nem kell messzire szállítani.

Az elnök-vezérigazgató elmondta azt is, hogy a Nitrogénművek szinte a teljes termelését el tudná adni külföldön, mert más piacokon is van fizetőképes kereslet a műtrágyára.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy vélte, van annak alapja, hogy a gyártó a gáz magasabb költségeit a gazdákkal fizetteti meg, akik a kiszámíthatatlanul változó árak miatt tervezni sem tudnak. Ha a gyártó és a kereskedők jó termést várnak az adott évre, akkor emelik a termeléshez szükséges eszközök, így a műtrágya árát.

Tavaly a magas termékfelvásárlási árak javítottak a gazdák helyzetén, s a gabonatermesztés még úgy is megtérült, hogy a eszköz- és alapanyagárak is magasak voltak. Az idén viszont a felvásárlási árak már nem fedezik a most is magas eszköz-, ezen belül a magas műtrágya árat.

Jakab István hangsúlyozta: a gazdálkodói kör kiszolgáltatott, s ez minden ágazatra vonatkozik, így a műtrágyára is. A termelői kör az árpolitikát tekintve védtelen, csak a gazdaságpolitika irányítói tudnának segítséget nyújtani.

Ugyanakkor, bár a belföldi árak alakításában van némi mozgástere a Nitrogénműveknek, a folyamatos import miatt csak bizonyos keretek között változtathatja az árait. Ráadásul a műtrágya felhasználás szezonális, így az év különböző szakaszaiban más és más árak érvényesek a keresleti-kínálati viszonyokhoz igazodva.

Magyarországon éves szinten mintegy 1 millió tonna műtrágyát használnak fel. A Nitrogénművek péti gyárának kapacitása 950 ezer – 1,1 millió tonna, míg a szolnoki gyáré éves szinten 120 ezer tonna.

A Nitrogénművek a magyar piacra éves szinten 500-600 ezer tonna nitrogénlapú és 80 ezer tonna nitrogén-foszfor-kálium alapú műtrágyát szállít, míg a többit exportálja.

A Nitrogénművek tavaly 48,2 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, ebből 16,8 milliárd forint a külföldi, 31 milliárd forint pedig a belföldi eladásokból származott.

A társaság éves szinten mintegy fél milliárd köbméter földgázt használ, míg Magyarország éves igénye 14 milliárd köbméter körüli.

Forrás: MTI