A 4-5 héten keresztül tartó szarvasbőgés idején szinte kizárólag bérvadászat folyik, jobbára az értékesíthető, golyóérett példányok kerülnek puskavégre. A vadászatokon többségükben külföldiek vesznek részt, de évről évre nő a belföldi nimródok száma is. A vadászat költséges hobbi, de erősödik az a réteg, akik százezreket, milliókat tud erre áldozni.

A vadászati szempontból frekventált, "nagyvadas" helynek számító Zala megyébe az ország 100-150 cégétől szerveznek bérvadászokat. Az átlagosnak számító, kilenckilós trófeájú szarvasbika kilövése 4-5 ezer euróba kerül, az árak aszerint változnak – akár ezereurós különbségek is lehetnek – hogy melyik vadászszervező iroda közvetítette a vendégeket.

A trófearekordot a néhány évvel ezelőtti, 17 kilogramm súlyú trófea tartja, ma már a 13-14 kilogrammos agancsok is ritkaságnak számítanak. Fiatalodik a vadak – köztük a szarvasbikák – átlagéletkora is, a gazdasági élénkülés miatt nincs idő, hogy megvárják a 13-14 éves kort, ennél korábban elejtik az állatokat. Ugyanakkor a gímszarvasbika 10-13 éves koráig, míg felnő és kifejleszti a trófeáját, rengeteg, pénzben is kifejezhető kárt okoz – jegyezte meg Lázár Attila.

A vadászati év március elsejétől február végéig – szaporodástól szaporodásig – tart. Az elmúlt évadban 2.700 gímszarvast és 50 dámszarvast ejtettek el. Az őzek közül 5.200 darabot lőhetnek ki idén, 1.600 többet, mint amennyi a tavalyi zsákmány volt. Novemberben kezdődik a Keszthelyi-hegységben a nehézen vadászható muflonok kilövése, közülük az elmúlt évben mindössze 13 került puskavégre, az idén – bízva a vadászszerencsében – 40 elejtését tervezik. Az erdőkben és a mezőgazdasági területeken a legnagyobb kárt a vaddisznók okozzák, ezért a tavalyi 6.300 helyett 10 ezerre emelték a kilőhető példányok számát.  

A zalai erdőkben októberben végén, november elején kezdődik az apróvadak vadászata. Mintegy 4.000 fácánkakasra, 500 tőkésrécére lehet vadászni, a többi apróvad – mezei nyúl, vetési lúd, nagylilik – közül összesen 200 kilövése engedélyezett.

A megyében 250 hivatásos vadász tevékenykedik, a vadászatokon kísérőként vesznek részt. A külföldi állampolgároknak évente 2.800 vadászati engedélyt adnak ki, amiért 30 napra 10 ezer forintot, egy évre pedig 100 ezer forintot kell fizetniük. A 2.400 zalai sportvadász az állami vadászvizsgához kötött vadászjegyét évente 10 ezer forintért válthatja ki.

A megyében 314 ezer hektár vadgazdálkodásra alkalmas terület található. Az elmúlt évben az 51 vadászterületen összesen 44 millió forintos jövedelem keletkezett: a vadgazdálkodási bevétel 1 milliárd 107 millió forint, a kiadás pedig 1 milliárd 63 millió forint volt.

A bevétel a bérvadászok által befizetett összegből, a tagdíjakból a vadhúsbevételből és a vadászházak szolgáltatásaiból adódik össze, a kiadási oldalon jelentkeznek a munkabérek, a vadtakarmány, a vadföldművelési, az erdővédelmi és a vadkár költségek.

Vadetetésre évente átlagosan közel 5.000 tonna takarmányt használnak fel, ezen kívül több mint háromezer hektárnyi vadföldön, vadlegelőn termelnek kukoricát, zabot, rozsot, pillangós virágú növényeket vagy fűfélékét. Mindezek ellenére a vadak odamennek, ahol éppen jól érzik magukat, ezért mezőgazdasági vadkárra 2007-2008-ban 215 millió forintot, erdei vadkárra és erdőtelepítésre pedig 2 millió 200 ezer forintot fizettek ki.

A vadászati főfelügyelő szerint a vadállományt a vadászterület eltartóképessége, jellege, nagysága határozza meg. Olyan mértékű, mennyiségű vadállományt szabad csak fenntartani, amelyet a gazdasági szektor, az erdő- és a mezőgazdálkodás még elvisel. A vadgazdálkodás eddigi pozitív eredményét egyre kevésbé lehet megtartani – mutatott rá. A magas mezőgazdasági termények, takarmányárak miatt a földtulajdonosok, gazdálkodók egyre kevésbé toleránsak. Ha nem lehet kompenzálni a kiadásokat, a sportvadászoknak kell  jobban meg kell fizetniük a hobbi tevékenységet – tette hozzá. 

Forrás: MTI