A legnagyobb termelők, így például Kazahsztán vagy Indonézia teljes exporttilalmat rendeltek el a búzára és a rizsre, míg Argentína vagy India – kevésbé radikális megoldásként – kiviteli vámot vezetett be. Oroszország, a világ ötödik legnagyobb gabonaexportőre mindannyiuknál messzebbre mehet, a Kreml ugyanis egy, az élelmiszerpiacok irányításáért felelős ügynökség felállítását tervezi. Az új állami szerv közvetlenül szabályozná a gabona kereskedelmét, s az ország 28 legnagyobb gabonatárolóját és rakodóterminálját, köztük a legjelentősebb exportkikötőt, a novorosszijszkit is igazgatná. Ezzel a lépéssel a Kreml egyértelműen szembe megy korábbi privatizációs tevékenységével, jelentősen korlátozhatja a magántőke szerepét a mezőgazdaságban, a befektetők pedig könnyen hatósági árakkal és a szabadkereskedelmet érintő korlátozásokkal találhatják szembe magukat. Moszkva abban bízik, hogy öt éven belül a jelenlegi 13 millió tonnáról 25 millióra tudja növelni gabonakivitelét.

Oroszország rendelkezik ma a legnagyobb mezőgazdasági területtel a világon – csaknem 127 millió hektárral -, amelyből 40 millió hektár teljesen kihasználatlan. Gabonából a tavalyi 82 millió tonna után idén tizenöt éves rekordot, 95 millió tonnát prognosztizálnak az előrejelzések, tőke és szakértelem bevonásával azonban akár 250 millió tonnára is lehetne növelni a termelést. Ez óriási stratégiai fegyvert jelentene Moszkva kezében, a fejlesztésekhez ugyanakkor jelentős külföldi forrásokra is szükség lenne. Ennek bevonását a Kreml természetesen igyekszik elkerülni, ahogyan Alekszej Gorgyejev mezőgazdasági miniszter nyilatkozataiban gyakran említi, "nemzetbiztonsági okokból".

Forrás: Napi Gazdaság