Az ország óriási termőföldterületének egyhatoda – 35 millió hektár – parlagon hever, de a megművelt földek termésátlagainak javításában is óriási tartalékok rejlenek. Az élelmiszerárak emelkedése földvásárlási lázat indított el az országban, s ebből az ottani oligarchák és tisztviselők mellett – a külföldiek termőföldszerzése előtt álló akadályok lebontásának köszönhetően – sok nyugati portfólióbefektető is kivette a részét.

Külföldi befektetők november óta 400 millió dollárt költöttek az egykori kolhozok földjeinek megvásárlására (VG, augusztus 6., 4. oldal). A nyugati tőke segíthet abban, hogy Oroszország visszanyerje a szovjet idők előtt élvezett agrárexportőr szerepét, és ezzel hozzájáruljon a világpiaci élelmiszerárak letöréséhez – véli Samir Suleymanov, a Világbank illetékes igazgatója.

A kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy az orosz külpolitika keményedése óvatossá tette a nyugati befektetőket, akik közül sokan megkezdték tőkéjük kivonását. Moszkvai illetékesek megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a Kreml az energiaágazathoz hasonlóan az agrárszektort is szívesen állami irányítás alá vonná. Az egyelőre távolról sem végleges tervek értelmében a szovjet korszakot idéző állami gabonakereskedő céggé alakítanák a piacfelügyeleti hatóságot; ez az export ellenőrzésével a politikai szempontból fontos belföldi árakat is kézben tarthatná. Az sem kizárt, hogy Moszkva egy napon a magángazdaságok újraállamosítása mellett dönt.

Forrás: Világgazdaság