A miniszter komplex megoldást sürgetett, a hatékony támogatási rendszer megteremtését, a szellemi alkotások védelmét, a tehetséggondozást és a kutatás-fejlesztés társadalmi megbecsültségének növelését jelölve meg prioritásként.

Közlése szerint évente 170-200 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztési támogatásra.

Molnár Károly a pályázati rendszer felgyorsítását ígérte, s bejelentette, hogy úgynevezett húzóágazati programokat hirdetnek meg, vagyis a kutatás-fejlesztésben  a programokhoz keresnek szakértőket, és nem fordítva.

Ilyen húzóágazat a mezőgazdaság és a bioenergetika. Az ezzel összefüggő kutatási programok támogatására évi 30 milliárd forint áll rendelkezésre – tette hozzá a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, aki szerint a mezőgazdaságban is a hozzáadott értéket növelő technológiákra van szükség.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a legjobb kutatóknak európai szintű támogatást kell adni ahhoz, hogy ne hagyják el az országot. Az elnök üdvözölte, hogy Budapest lesz a helyszíne az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek.

Nincs önálló nemzeti innovációs lánc, a tudás létrehozása globális, s ezt előnyünkre kell változtatni – jegyezte meg.

Az akadémia elnöke hozzátette: az MTA csak együttműködésben képes termék- és szolgáltatás-innovációra.

"A konvergenciaprogram figyelembevételével, új módon kell bevonni a strukturális alapokat a kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) finanszírozásába – mondta Pálinkás József, majd hozzáfűzte: a kormányzatnak világos partnerségre kell törekednie a kutatás-fejlesztés szereplőivel.

Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára örömmel nyugtázta, hogy elindult a párbeszéd a kormányzat, a tudományos élet és az üzleti szféra között.

Reményei szerint a debreceni nemzeti agrár kutatás-fejlesztési és innovációs kerekasztal nagyban hozzájárul az agrárgazdasági stratégia kialakításához, amit a közeljövőben, Kaposvárott megrendezendő agrárkiállításon mutatnak be először.

A debreceni kerekasztal-tanácskozás mintegy 200 résztvevője délután hat szekcióban tekintette át az állattenyésztéssel, a növénytermesztéssel, az élelmiszeriparral, a zöldség-, gyümölcstermesztéssel, szőlészettel, borászattal és dísznövénytermesztéssel, a vidékfejlesztéssel és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztési, illetve innovációs lehetőségeket.

A kerekasztal-tanácskozással egy időben öntözési, sertéstenyésztési, diótermesztési és juhtenyésztési konferenciát, valamint magyar-ukrán üzletember-találkozót tartottak a debreceni Farmer Expón.

Forrás: MTI