Hírek
Génmódosítás. Gazdasági érdek kontra egészség?
A génmódosított kukorica magyarországi termelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó tilalom fenntartásáért demonstráltak civil szervezetek és pártok pénteken Budapesten, a Cseh Nagykövetség mellett.
A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a hozzájuk csatlakozott civil szervezetek által rendezett demonstráción Orosz Sándor, a parlament környezetvédelmi bizottságának szocialista alelnöke elmondta: az unió környezetvédelmi minisztereinek március 2-i ülésén napirendre kerülhet a moratórium feloldásának kérdése, miután az Európai Bizottság az elmúlt hetekben a génmódosított növényekre vonatkozó magyar, francia, görög és osztrák tilalom feloldására tett javaslatot.
"Azt szeretnénk és azt szeretné az MSZP is, hogy Magyarországon csak olyan növényt termesszenek – és a génmódosított biztos, hogy nem ilyen -, amely nem veszélyezteti termőföldjeinket – fogalmazott a Orosz Sándor.
A baloldali politikus szerint a génmódosított kukorica tilalmában az ötpárti egyetértésen túl társadalmi konszenzus is tapasztalható.
Bagi Béla, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) alelnöke a cseh nagykövetség mellett összegyűlt emberek előtt elmondta: a MON810 nevű génmódosított kukorica esetében soha senki sem bizonyította be, hogy nincs a környezetre és az egészségre ártalmas hatása. Sőt, bizonyos bécsi állatkísérletek ennek ellenkezőjéről tanúskodnak – tette hozzá.
Bagi Béla rámutatott, hogy ennek a kukoricafajtának a termesztése nem jár semmiféle gazdasági előnnyel. A növényt elsősorban a kukoricamoly ellen fejlesztették ki, de az említett kártevő Magyarországon csak elhanyagolható problémát okoz, így nem is szoktak ellene védekezni – tette hozzá. A génmódosított vetőmag drágább, mint a megszokott, ráadásul a termésátlag-növekedés olyan kicsi, hogy az belül van a statisztikai hibahatáron – mondta a politikus.
A rendezvényen, amelyen mintegy százan vettek részt, elhangzott: a génmódosított kukorica magyar termesztési tilalmát 2007. február 20-án minősített többséggel erősítette meg az EU tagországok Környezetvédelmi Minisztereinek akkori tanácsa. 2009. január 21-én azonban az Európai Bizottság ismét a tanács napirendjére tűzte a moratórium kérdését, és a védzáradék feloldására szólította fel Magyarországot.
Sólyom László köztársasági elnök a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára csütörtökön feltett közlemény szerint levélben fordult több európai államfőhöz a génmódosított kukorica magyarországi termelésére és forgalomba hozatalára vonatkozó moratórium fenntartása érdekében.
A köztársasági elnök, a "zöld elnökök" informális hálózatának kezdeményezőjeként úgy gondolja, a génmódosított élő szervezetek nem szokványos kereskedelmi árucikkek, ha egyszer kikerülnek a természetbe, terjedésük, szaporodásuk, génjeik további változása ellenőrizhetetlenné válik az ember számára.
Amennyiben az Európai Tanácsnak március 2-án nem sikerül minősített többséggel elutasítania a MON 810-es génmódosított kukorica engedélyeztetéséről szóló tervezet, "úgy az ország mezőgazdasága kerül veszélybe" – olvasható a közleményben.
A civil szervezet szerint a génmódosított növények csak a biotechnológiai társaságoknak hoznak hasznot, amelyek az egyre drágábban értékesített vetőmagokból és a növekvő mértékben felhasznált növényvédő szerekből hatalmas bevételeket könyvelhetnek el.
Orosz Sándor (MSZP), az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján aláhúzta: Magyarország továbbra is ragaszkodik a génmódosított növények köztermesztési moratóriumához, amelyben ötpárti egyetértés, sőt társadalmi konszenzus alakult ki.
Az MTSZ egy korábbi tanulmányában hangsúlyozza: a forgalomban lévő génmódosított növények csak gyomirtószer-tűrő és "rovarrezisztens" fajtákra korlátozódnak. A szervezet kifogásolja, hogy a génmódosítást szorgalmazó cégek még az élelmiszerválság alatt sem helyeztek forgalomba egyetlen "hasznos" tulajdonságokkal rendelkező, például megnövelt hozamú, illetve szárazság- és sótűrő, vagy megnövelt tápanyagtartalmú növényt sem.
Az MTSZ korábbi adatai szerint a világ összes génmódosított növényének több mint 50 százalékát az Egyesült Államokban termesztik. Az Európai Unióban a teljes termőterület csupán 0,21 százalékán termesztenek génmódosított növényeket.
A közösség 27 tagországából összesen 7 államban – Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Spanyolországban – termesztenek MON 810-es kukoricát. Környezetvédelmi és egészségügyi okokra hivatkozva idáig öt ország – köztük Magyarország és az EU vezető mezőgazdasági hatalmának számító Franciaország – tiltotta be ezeknek a növényfajtáknak a termesztését.
Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese korábban elmondta: nem véletlen, hogy éppen a génmódosítást támogató cseh uniós elnökség alatt került ismét terítékre a kérdés.
Az Európai Bizottság döntési eljárásának köszönhetően ráadásul könnyen előfordulhat, hogy – a minősített többség hiányában – a bizottság javaslata, vagyis a MON 810-es kukorica kötelező engedélyeztetése lép hatályba a tagállamokban.
Forrás: MTI
Hírek
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.
2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.
Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.
Fotó: Pilisi Parkerdõ
A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.
A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.
agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.
Hírek
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.
A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.
Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.
A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.
A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.
Foto:123RF
Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.
Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.
Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.
A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.
agrotrend.hu / MTI
Hírek
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
agrotrend.hu / FM
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból