A Magosz álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy a kelet-magyarországi almatermesztőknek csupán 9-10 forintot kínálnak kilónként az almafelvásárlók és almafeldolgozók, miközben az ipari alma (léalma) előállítása – kilogrammonként 20-25 forint önköltséget véve alapul – legalább 30-40 forint közötti nettó eladási áron biztosíthatna elfogadható jövedelmezőséget számukra.

Péter Mihály hangoztatta: ismét helyzet van az almafronton, és ha a tárgyalások nem vezetnek elfogadható eredményre, az almatermesztők a demonstrációktól, illetve az esetleges, az almafelvásárlókat érintő blokádoktól sem riadnak vissza.

Péter Mihály kifejtette: a szabolcsi, illetve kelet-magyarországi almatermelőknek már a 2007-es év is jelentős gondokat okozott. Tavaly ugyanis az óriási, szinte 100 százalékos fagykár miatt a léalma-termesztőknek gyakorlatilag semmilyen bevétele nem lett a termesztésből. A kárenyhítési alapból kifizetett összegek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye almatermesztőinek maximum arra volt elegendő, hogy a 2008-as évet beindítsák, de a jelentősen megemelkedett termelési költségek, köztük az üzemanyag-ár, a műtrágyák, a permetező szerek ára jelentős terheket róttak az almatermesztőkre. Az idei év eddigi gyümölcsfelvásárlási árai szintén olyan jelentős veszteségeket okoztak számukra, hogy számos termesztő a megyében azt fontolgatja, befejezi az almával való foglalkozást.   

A Magosz vezető tisztségviselője felhívta a figyelmet arra, hogy az almatermesztők azért fogalmazták meg felkérésüket az agrárminiszternek, hogy ráirányítsák a figyelmet az ágazat súlyos helyzetére, és még a válság kirobbanása előtt egyeztessenek a feldolgozókkal.

Péter Mihály megismételte a Magosz álláspontját a most felfüggesztett WTO-tárgyalásokkal kapcsolatban.

Aláhúzta: a Magosz számára elfogadhatatlan az unió WTO-s tárgyalásokért felelős biztosának álláspontja, amely szerint akár 60 százalékos mérséklést is véghez kellene vinnie az uniónak az agrár-vámszintet illetően. Korábban a csökkentést 39 százalékban vállalta az Európai Bizottság.

Megítélése szerint az agrár-vámszint ilyen arányú mérséklése tönkre tenné az egész Európai Unió mezőgazdaságát, jelentős károkat okozna a magyar agráriumnak, a magyar élelmiszerfogyasztóknak is. Kiemelte: egyúttal kárba veszne az a jelentős, több száz millió forintra rúgó összeg, amelyet az elmúlt évtizedben a különböző agrárkormányzatok a szigorú magyar élelmiszerbiztonsági előírások alapján az ágazatra fordítottak, sőt megkérdőjeleződnének az unió élelmiszerbiztonsági előírása is.

Hangsúlyozta: ha a javaslatot elfogadják, olyan élelmiszeripari, mezőgazdasági áruk érkezhetnének nagy mennyiségben a fejlődő világ országaiból az Európai Unióba, amelyek gyakorlatilag az unió egyetlen élelmiszerbiztonsági előírásának sem felelnek meg.

Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára rövid áttekintést adott az aratási helyzetről. Elmondta: a Magosz információi szerint az árvíz okozta kár az agráriumban mintegy 340 millió forint, amely főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, Hajdú-Bihar megyére, Vas és Zala megyére esik.

Elmondta: a korábbi kedvező terménybecslések, amelyek hektáronként 5,2-5,3 tonna őszi búzáról szóltak, minden bizonnyal túlzottak, a Magosz szerint jó, ha 4,6-4,7, legfeljebb 4,9 tonnát takaríthatnak be hektáronként őszi búzából.

A Magosz főtitkára elemezte: az őszi búzát illetően a betakarítás a termőterületek mintegy 87 százalékánál lezajlott. A nagy esőzések miatt a betakarított területeken jelentős gazosodás tapasztalható, illetve egyes területeken a korai csírázást is megfigyelték az agrártermelők. A mostani adatok szerint a mintegy 6.500-6.600 hektár víz alatt lévő mezőgazdasági területből hozzávetőleg 3.050-3.060 hektáron őszi búzát vetettek.

Forrás: MTI