A támogatásokról szólva közölte: 2013-ig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 130-140 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre erdészeti fejlesztésekre.

A szabályozás kapcsán a szakállamtitkár megjegyezte: az Országgyűlés várhatóan még az idén elfogadja az új erdőtörvényt, amelyről hamarosan megkezdődik a széles körű társadalmi egyeztetés.

Nagy János, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének adatai szerint az erdőterület örvendetesen nőtt a múlt fél évszázadban, hiszen míg 1950-ben a hazai földterület 12 százalékát borította erdő, jelenleg a 20 százalékát.

A professzor szerint az állami erdőktől az állami vagyontól  elsősorban eredményességet, jövedelmet, gazdasági hasznot várnak, de kiemelten fontos az erdők védelmi és közjóléti funkcióinak érvényesítése. Ilyen például a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a biológiai sokféleség magtartása, a vízkészlet megóvása, a természeti értékek megőrzése, valamint a szakmai oktatási-kutatási feladatok segítése.

A szakemberek elsősorban az Alföldön látnak lehetőséget jelentősebb erdőtelepítésre – jegyezte meg Führer Ernő, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója. Ezt azzal indokolta, hogy az Alföld környezeti adottságait tekintve az egyik legsérülékenyebb terület, ahol fontos az erdők védelmi (víz-, levegő stb.) szerepe. Ugyanakkor az Alföldön vannak a legnagyobb, gazdaságtalanul művelhető szántóföldek – tette hozzá.

A Kutatással az erdőért kétnapos konferencián – amely az Országos Erdészeti Egyesület 139. vándorgyűlése – több mint 500 szakember cserél véleményt a klímaváltozás és a megújuló energiaforrások erdőgazdálkodást érintő kihívásairól.

Forrás: MTI