Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Az KAP változása hektikussá teheti az árupiacot

Nyilatkozta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára.

Létrehozva:

|

– Bár abban egyetértettek az agrártárcával, hogy jó gabonatermés várható az idén, egy nemrégiben kiadott állásfoglalásuk szerint a tényleges hozam csak kedvező időjárás esetén érheti el a szaktárca várakozását. Miből adódik a különbség?

– A minisztériumi becslés még a májusi határszemle adataira épít. Azóta azonban országszerte eltérően alakult az időjárás, a hőmérséklet és a csapadék mennyisége is. A júniusi kánikula miatt sok helyütt érte hősokk a gabonát, ez pedig kisebb termést eredményezhet. A Dunántúl nyugati, északi részén, illetve az északi országrészben jóval kevesebb eső esett, mint az ország középső részein. A legutóbbi reprezentatív felmérésünk szerint az idén 4,3-4,5 tonnás hektáronkénti átlagtermésre, összességében pedig csak 4,8-5 millió tonnás búzatermésre lehet számítani.

Tájegységenként, sőt akár gazdaságonként is erősen eltérő lehet a terméshozam: ez egyebek között függ az elvetett fajták sajátosságaitól, a gazdaság méretétől, technológiai felkészültségétől, pénzügyi helyzetétől is. Megesik, hogy a nagyobb gazdaságokban ugyan megvan az esők miatt szükségessé váló gombafertőzések elleni védekezéshez a szakértelem, de egyszerűen nincs rá keret, hogy aratás előtt még vegyszerezzenek is. A kisebb termelők jelentős része pedig inkább a szerencsében bízik.

Pontosabb adatokat csak akkor tudunk majd mondani, ha véget ér az aratás. Mivel azonban az őszi árpa betakarítása már lassan befejeződik a déli megyékben, az ottani tapasztalatok alátámasztják az aggályainkat az országos terméshozammal kapcsolatban. Volt olyan termelő, aki hektáronként 3-4, de olyan is, aki 7 tonnát takaríthatott be. Árpából mindenesetre kimondottan jó a termés mennyisége és minősége is: az eddigi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a 197 ezer hektáron vetett növény esetében a hivatalos hektáronkénti 4,3 tonnás becslést fölülmúlja a betakarított termés.

– Milyen árakra számíthatnak a termelők?

– Ezt most még nehéz megmondani: jó lenne, de az újbúzával biztosan nem tudjuk elérni az év eleji rekordárakat. A tavalyi, 35-36 ezer forintos indulóárnál azonban már most magasabbak a kínált árak, és nem is mennek 40 ezer forint alá. Bármennyire jó termés várható is, aligha lesznek intervenciós felajánlások, a tonnánkénti 101 eurós árért – 240 forintos árfolyamon számolva 24 ezer forintért – senki nem adja oda a gabonáját. Az étkezési búza esetében, átlagos minőség mellett 40-45 ezer forintos átvételi árról lehet hallani, tőzsdei ára az augusztusi szállításra tonnánként 42 ezer forint volt pár napja. A takarmánybúzáé 37, míg a takarmányárpáé 33-35 ezer forint körül mozgott. A jó minőségű malmi búza értékesítését pedig nem kell elsietni: már most is van rá igény Lengyelországból és Boszniából, mivel az ottani termés minősége elmarad a várttól.

– Az elmúlt hónapokban világszerte sok befektető fantáziáját megmozgatta az árutőzsde. Az ottani árak alakulása mennyire befolyásolja a magyar kereskedést?

– Az árpa, a takarmány- és az étkezési búza esetében is alapvetően a belföldi, fizikai kereslet mozgatja az árakat, a tőzsdei elszámoló árak pedig inkább csak iránymutatást adnak. Annál is inkább, mert Magyarország alapvetően egy regionális piacon mozoghat, tengeri kijárat híján elsősorban Közép-Európában értékesít. A mostani üzemanyagárak mellett tonnánként már 40-50 eurós szállítási költségekkel kell számolniuk a termelőknek, ezt pedig már nem szívesen fizetik meg a vevők. Épp emiatt fordulhatott elő, hogy az év eleji, nálunk rekordnak számító tonnánkénti 60 ezer forintos ár a legalacsonyabb volt Európában, de még a régióban is.

Mivel az utóbbi években drámaian csökkent a hazai állatállomány – főleg a nagy abrakfogyasztó ágazatokban, a baromfi- és sertéstenyésztésben -, millió tonnákban mérhetően kevesebb termény talál gazdára belföldön. A felesleg várhatóan megjelenik az exportban, mivel a hazai etanolgyárak egyelőre nincsenek abban a helyzetben, hogy maradéktalanul felhasználhassák például a megtermett kukoricát. Vagy azért, mert még nem állnak készen rá, vagy azért, mert nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy ilyen világpiaci árak és kereslet mellett bevásároljanak az alapanyagokból. A napraforgó és a repce esetében várhatóan nem lesznek értékesítési gondok, e termények iránt folyamatos a kereslet. 

Mennyire tudják a termelők befolyásolni az árakat?

– Elhanyagolható mértékben. Nehezen kiszámítható és erősen bizonytalan a világ és a régió gabonapiaca. Ennek alakulásába az idén jónak ígérkező román, orosz, ukrán és kazah termés szólhat bele (utóbbi három ország exportja idén 31,5 millió tonna lehet), ezek ugyanis a magyar exportpiacokon is megjelennek. A magas árak miatt az EU agrárminiszterei javaslata alapján az Európai Bizottság elfogadta a harmadik országból származó gabona importvámjának felfüggesztését meghosszabbító előterjesztést. Ez nehéz helyzetbe hozza a magyar exportőröket, mivel szabad utat adna a hagyományosan olcsóbban kínált ukrán gabonának. Kértük is a kormányt, hogy lehetőség szerint akadályozza meg a javaslat brüsszeli elfogadását, mivel meglátásunk szerint egy ilyen intézkedés előtt meg kellene várni az aratás eredményét, és ennek, valamint a kukorica-terméskilátások ismeretében dönteni.

A világszerte alacsonyabb készletek miatt persze egy-egy időjárási katasztrófa érdemben növelheti is az árakat: az amerikai áradások okozta terméskiesés miatt már most rekordáron jegyzik a chicagói árutőzsdén a kukoricát, amit az amerikai etanolgyártás felfutása tovább emelhet. A hazai termelőknek azt tanácsoljuk, hogy, különösen a jó minőségű gabona esetében, raktározzák a terményt, később pedig összefogva, közösen, nagyobb tételben értékesítsenek, mert akkor jobb árakat lehet kiharcolni.

– Megvan az ehhez szükséges hazai raktárkapacitás?

– Összességében véve mintegy 16 millió tonnás lehet a raktárkapacitás – igaz, egy része még régi, elavult épület -, és ezek most nagyobbrészt üresek. Az intervenciós raktárak bizonyosan. Ez persze csak azoknak jelent igazi megoldást, akiknek van saját raktára – a kisebb termelőknek marad a közraktározás, feltéve, hogy meg tudják fizetni, és eléggé tőkeerősek ahhoz, hogy kivárják a magasabb árakat. Vagy pedig marad az aratáskori alacsonyabb árakon való kényszerértékesítés. Tudomásunk szerint az agártárca dolgozik egy kedvezményes hitelkonstrukció előkészítésén, amit a termelők gabonatárolásra, illetve a magasabb takarmányárak miatt nehéz helyzetbe kerülő állattartók vehetnének igénybe. Ha megjelenik – információink szerint ez júliusra várható -, az amellett, hogy segíti az állattartókat, élénkíti is az aratáskori terménypiacot.

A forintárfolyam ingadozása hozzájárul az árakkal kapcsolatos bizonytalansághoz. A gabonatermelés jövedelmezőségét csökkenti a magas energia- és műtrágyaár is – jelenleg átlagosan 160-170 ezer forint egy hektár művelési költsége.

– Az elmúlt hónapok alatt nyilvánvalóvá vált, hogy világszerte hosszú távon is biztosan lesz kereslet a gabonára. Vagyis a hazai termelők helyzete is biztosítottnak látszik.

– De csak látszik. Az indiai és kínai fogyasztás növekedése biztos keresletet teremt, de az már kérdéses, hogy az európai termelők mennyire tudják ezt kihasználni, és mennyire tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Az elmúlt 30-40 évben egyszerűen nem kezelték a gazdaság integráns részeként a mezőgazdaságot, a támogatási rendszerbe kódolva volt a szociális jelleg, és egyre inkább feledésbe merült a háború után létrehozott közös agrárpolitika célja, az ellátás stabilitásának biztosítása. A termelők pedig ehhez szoktak hozzá.

Az uniós támogatási rendszer, a KAP küszöbönálló változása – egyebek között a termeléstől elválasztott támogatások és az étkezési búza kivételével eltörölt intervenciós rendszer – hektikussá teheti az európai gabonapiacot és az állattenyésztést is. Ha akkor is jár a támogatás, ha semmit nem termel a gazda, az arra ösztönözheti, hogy kiegészítő jelleggel gazdálkodjon, miközben egy másik ágazatban van a főállása. Németországban már most is van arra példa, hogy az állattenyésztést leépítik, a földeket pedig hétvégente vagy szabadság alatt művelik meg, attól függően, hogy az adott évben milyen árak várhatóak. Ez a tendencia ismét felértékelheti az intervenciót, de az az uniós elképzelés, hogy az intervenciós árszintet a roueni kikötői árakhoz kösse, a szállítási költségek miatt kifejezetten hátrányos a közép-európai termelőknek. Azt javasoljuk, hogy a mindenkori intervenciós ár a regionális árakhoz legyen kötve. Ezért várható, hogy átértékelődik az uniós bizottsági javaslat. Az állattenyésztés keresletében – a magyar agrárkormányzat célja az ágazat felfuttatása -, a gabonák és az olajos növények energiacélú felhasználásában és az energianövények termesztésében azért van perspektíva a magyar termelők számára is. 

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!