A hazánkban termelt, ökogazdaságokból származó élelmiszerek hozzávetőleg 5-10 százaléka kerül magyar boltok polcaira – nyilatkozta a VGO-nak Roszik Péter, a botermékek ellenőrzését és tanúsítását végző Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A legtöbb termelő még mindig exportál, de a végtermékek gyakran visszakerülnek az országba. A társaság 2007-ben 1300 biotermelőt, 200 méhészetet és 350-400 ökológiai feldolgozóegységet regisztrált. Az utóbbiak aránya valamelyest emelkedett, azonban továbbra is problémát jelent, hogy a hazai keresletet – főleg Ausztriából érkező – importból elégítik ki. Az is igaz, hogy 2004 óta nem kapnak állami támogatást a biogazdaságok, s így a jobb értékesítés lehetőségén kívül semmi sem ösztönzi őket arra, hogy a konvencionálisról való áttérés három éve alatt – amíg nem tehetik ki termékeikre a bio jelzést – óriási összegeket öljenek a termelésbe.

Mitől bio a bio?

A fogyasztónak elsősorban azt érdemes ellenőriznie, megtalálható–e a csomagoláson a szabványnak való megfelelést tanúsító jelzés: HU-ÖKO-01. Magyarországon csak azon a terméken szerepelhet a „bio” elnevezés, amelyet a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. regisztrált, és ellenőrzött.

A fogyasztóknak tehát a biotermékként minősített áruk csomagolásán meg kell találniuk a Biokontroll nyilvántartási számát, illetve az ellenőrzésre utaló megjegyzést („ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból”).

A VGO értesülései szerint 2009-ben indulhat újra a hazai vidékfejlesztési program, ami azt jelenti, hogy – a három éves átállással számolva – leghamarabb 2012-ben nőhet ismét a hazai ökológiai termőterületek száma.

Biotermékek beszerzése egy kisebb vendéglátó egységben is bonyolult feladat – állítja Kálmán László, a Biokál Kft. ügyvezető igazgatója, aki saját találmányú növényerősítő szereit maga is 90 százalékban külföldre exportálja. A legnagyobb probléma az, hogy Magyarországon az összes mezőgazdasági termelés nagyon kis hányadát, hozzávetőleg 2 százalékát adják az ökológiai gazdálkodásba vont területek. A Somogy megyei vállalkozás vezetője elmondta: a helyi vezetésnél próbálta kivívni a ökotermesztés nagyobb elismerését, azonban a konvencionális mezőgazdasághoz foggal-körömmel ragaszkodnak a döntéshozók.

Azonban nem csak ők csökönyösek, ha bióról van szó. A termelőszövetkezeti környezetben tanult és nevelkedett gazdák nehezen váltanak számukra ismeretlen gazdálkodási módszerre, hiszen az általuk megismert szakkönyvek még csak hírből sem ismerték a biót. 

Ma Magyarországon biotermékeket elsősorban kisebb boltokban és a hetente egyszer szerveződő ökopiacon lehet vásárolni. A legnagyobb kereslet az ökológiai gazdálkodásból származó termékek iránt mutatkozik. A nagyobb áruházláncok kínálatában viszont még mindig alig jelennek meg a vegyszermentes élelmiszerek. A legtöbben ezt azzal magyarázzák, hogy a vásárlók nem keresik a ezeket a termékeket – a tendencia azonban épp az ellenkező irányba mutat.

A Spar Magyarország áruházaiban saját márkás, Naturpur bio termékcsaládját lehet vásárolni, ezek jó része azonban külföldről származik. Láber Zsuzsa, a cég kommunikációs vezetője szerint Magyarországon alig találni olyan termelőt, amely a Spar igényeinek megfelelő mennyiséget tudna szállítani. A Spar mintegy 200 áruházat üzemeltet, ahova naponta több tonna friss gyümölcsöt, zöldséget és tejtermékeket szállítanak. Az ilyen és ehhez hasonló hálózatok ellátása azért bonyolult, mert sem a termelők sem a kereskedők nem vállalhatják magukra a szállítást.

Túra az öko szellemében

Az Ökoportyát idén június 13 és 15 között negyedik alkalommal szervezte meg a Natur Life Kft. A biogazdálkodások elkötelezett hívei minden évben az ország más-más pontjára látogatnak el, ahol biotermelőket, feldolgozókat látogatnak meg. Idén Dél-Dunántúlon járt száz "portyázó", akik a biogazdaságokban a jól jövedelmező üzleti lehetőség mellett az élhető vidék lehetőségét látják. A résztvevők nagy része minden évben visszatér.

Már több éve felmerült egy logisztikai központ létrehozása, amely összeköttetést jelentene a magyar biotermelők és a hazai kereskedelmi láncok között – hangsúlyozza Karácsony Imre, a Natur Life Export Kft. ügyvezető igazgatója, a hazai ökoéletet népszerűsítő Ökoportya ötletgazdája. A piac megérett arra, hogy Budapesten – vagy valahol a főváros vonzáskörzetében – létrejöjjön egy 2500 négyzetméteres, bővíthető központ. Hozzátette, annak ellenére, hogy a 2004-ben megszűnt állami támogatások miatt folyamatosan csökken a biogazdaságba bevont területek száma, a jelenlegi termelők nagyobb volumenben állítanak elő, mint korábban. A számítások szerint mintegy 2 milliárd forintot igényelne a beruházás, a befektetés azonban 3-4 éven belül megtérülne.

A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a biogazdálkodás jóval több, mint egyszerű mezőgazdasági forma. A fenntartható, környezettel harmóniában élő termelés, amely nem a természet kizsákmányolására épül. A kémiai úton előállított szintetikus anyagokkal kezelt földekben éppen azokat a hasznos mikroorganizmusokat pusztítjuk el, amelyek a termőföldek értékét adják. A vegyszermentes környezetben termelt növények és tenyésztett állatok húsának megvásárlása pedig nem üzleti fogást jelent: a bioélelmiszerek nem a bio címkétől drágábbak a hagyományosnál, hanem mert rengeteg kétkezi munkát, gyomlálást igényelnek, s a fogyasztó a sok adalékanyag helyett valódi táplálékot vásárol.

Forrás: Világgazdaság