A csúcstalálkozó előtt levélben, a brüsszeli tanácskozáson pedig szóban azt kérték az EU új tagállamai: gondolják végig, elfogadható-e még az a megállapodás, amely szerint az új tagállamok gazdái kevesebb mezőgazdasági támogatást kapnak a régi tagállamokéinál.

Mint Göncz Kinga elmondta, az élelmiszerek árának drámai emelkedéséről, a helyzet megjavításának lehetőségeiről folytatott vitában egyetértés alakult ki a csúcstalálkozón abban a tekintetben, hogy növelni és ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést az unióban. Az elfogadott végkövetkeztetés szerint ezt a célt kell szolgálnia a közös agrárpolitikának is, és ebben fontos eszköz a termelőknek az egyenrangúság elvén alapuló uniós támogatása.

Sikerült tehát elérni – állapította meg a külügyminiszter -, hogy a tagállamok egyenlő feltételeinek elvi célkitűzése megjelenjen a közös agrárpolitika jelenleg folyó felülvizsgálata során.

Az energiaárak emelkedését, a gondok lehetséges kezelését illetően az uniós állam-, illetve kormányfők közös álláspontra jutottak abban, hogy a tagállamok bevezethetnek rövid távú és célzott intézkedéseket az alacsonyabb jövedelmű háztartások megsegítésére. Az Európai Bizottság az októberi EU-csúcsig megvizsgálja, hogy lehet-e és célszerű-e adóeszközöket alkalmazni az olajár emelkedésének ellensúlyozására.

Ami a lisszaboni szerződést illeti, a tagországok kiálltak a ratifikációs folyamat folytatása mellett, és lábjegyzetben utaltak arra, hogy a Cseh Köztársaságban a még folyamatban levő alkotmánybírósági eljárás végkimenetelére várnak. Írország az októberi EU-csúcson terjeszti elő az elutasító népszavazás nyomán előállt helyzet értékelését, és Göncz Kinga szerint kérdés, hogy addigra születik-e végleges megoldási javaslat.

Az uniós csúcson széles körben osztották azt a véleményt, hogy a lisszaboni szerződés ratifikálási nehézségei Horvátország tekintetében nem akadályozzák az unió bővítését, mert a horvátok "beemelésére" a jelenleg érvényes nizzai szerződés keretei is alkalmasak. A további bővítésekhez azonban a nizzai szerződés már nem nyújt jogi kereteket – mondta riportereknek Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy ez nem a bővítésre irányuló politikai szándék hiányát tükrözi, hanem a nizzai szerződést meghaladó jogi eszközrendszer megteremtésének szükségességét.

Forrás:  MTI