Az áttérésre azért van szükség, hogy a magyar agrárgazdálkodók közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek már a közeljövőben, mint a régi tagállamokban gazdálkodók – tette hozzá. Az SPS rendszer lényege, hogy alkalmazásával a termelés és a támogatás különválik egymástól, az utóbbi vagyoni jellegű jogosultsággá válik, és forgalomképes lesz.

Ezzel kapcsolatban – azzal, hogy a támogatást vagyoni jogként lehet adni-venni – az államtitkár megjegyezte: az agrártárca az SPS rendszer bevezetésétől azt is reméli, hogy az a mezőgazdasági termelőket a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd. Mindezzel stabilizálódik a Magyarországon működő – és jelenleg is támogatást élvező – agrárvállalkozások, ezen belül is stabilabbak lesznek az állattenyésztéssel foglalkozók gazdálkodási viszonyai. Az előzetes számítások alapján a minisztériumnál úgy vélik, az bevezetendő új rendszer működtetése olcsóbb lesz a jelenleginél. 

Az államtitkár a gyakran felvetett ellenvéleményekre válaszul megjegyezte: szerinte a földhasználat és a támogatás különválasztása ésszerűtlen az új támogatási rendszerben. Ebben a módszerben a föld és a támogatási jogosultság "keresi", kiegészíti egymást. Tízmillió magyar élelmiszerfogyasztó érdeke ugyanis, hogy a támogatást a földet ténylegesen használók kapják, ne pedig a földtulajdonosok, akik a jelenlegi rendszerben mintegy 80 milliárd forint adómentes jövedelemhez jutnak évente. Ez körülbelül annyi, mint a mezőgazdasági termelők éves jövedelme.

Emiatt még ha uniós szabályok meg is engednék – ami természetesen jelenleg nem így van -, sem lenne célszerű a földet nem használó földtulajdonosoknak további támogatást adni, drágítva ezzel a termelést, és tovább növelve az élelmiszerárakat – hangsúlyozta Gőgös Zoltán. Azokat a termelőket, akik mégis eladják a földhöz tartozó támogatást, várhatóan anyagi szankciókkal fogják sújtani. Az államtitkár szerint a földhöz kapcsolódó támogatási jogosultság értékesítésével szerzett jövedelem mintegy felét el fogják vonni.

Gőgös Zoltán arról is beszélt, hogy a jelenleg regisztrált mintegy 200 ezer mezőgazdasági termelő kétféle módon jut majd támogatáshoz az SPS rendszerben. Az egyik támogatási forma az úgynevezett regionális komponens lesz, amely a támogatás nagyobbik hányadát, mintegy 70 százalékát teszi majd ki.

Emellett alkalmazni fognak egy úgynevezett történelmi alapon kiszámított pénzügyi támogatási formát is. Ez a jelenleg alkalmazott úgynevezett Top-Up jogosultságot nevesíti, megtartva az állattartás segítését. Az SPS-re átállás nélkül az állattartók többmilliárdot veszítenének évente, ami az agrárkormányzat számára elfogadhatatlan – mondta Gőgös Zoltán

Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodók támogatást kaphassanak, eleget kell tenniük az úgynevezett keresztmegfeleltetési kritériumoknak, amelyeket az Európai Unió előír. Amennyiben ezeknek a feltételeknek nem tesznek eleget, úgy az egyes gazdaságokra "testre szabott" támogatások mértékét csökkenteni kell. Természetesen támogatás a jövőben is csak megfelelő földterület esetén hívható le, ha az csökken, a támogatás is arányosan mérséklődik – emlékeztetett Gőgös Zoltán.

Az államtitkár hangsúlyozta: az SPS rendszert azért kell bevezetni Magyarországon, mert ha ezt nem teszi meg az agrárkormányzat, úgy a magyar gazdálkodók a fejlett országok agrártámogatásának csupán 60-65 százalékához juthatnak a továbbiakban. Az SPS rendszerre való áttérés ezt az arányt 80 százalék fölé emeli már a bevezetést követően.

Gőgös Zoltán jelezte ugyanakkor: ha az új támogatási rendszerről a napokban kezdődő társadalmi vitában – ahol sok-sok félreértés tisztázható – az derülne ki, hogy a gazdálkodók többsége a jelenlegi, egyszerűsített területalapú támogatási rendszert pártolja, akkor a minisztérium eláll az SPS rendszer bevezetésétől.

Forrás: MTI