A élelmiszerek, a nyersanyagok és az energiahordozók elsősorban azért drágulnak, mert az feltörekvő országok, elsősorban a BRIC-nek nevezett négyes – Brazília, Oroszország, India és Kína – lakossága többet fogyaszt mint korábban. A pluszkeresletük által hajtott árakra nem tudnak hatni a felett országok jegybankai, ráadásul eközben a hitelválság miatt lassul a világgazdaság, ami megköti a döntéshozók kezét, hiszen ha túl magasra emelik az alapkamatokat, akkor erősítik a gazdaság fékeződését.

Kitüntetett oka a gyors áremelkedéseknek a gyenge dollár, amely tavaly augusztus óta 13 százalékot veszített értékéből az euróval szemben. Ennek alapvetően az az oka, hogy a Fed hétszer csökkentette alapkamatát 10 hónap alatt, hogy megelőzze az amerikai gazdaság recesszióba süllyedését. Vannak olyan szakértők, akik szerint az olaj elmúlt hónapokban tapasztalt drágulásának 90 százalékban a dollárgyengülés az oka. Ha a dollár olyan erős lenne, mint augusztusban, akkor szerintük nem lenne 100 dollár, sőt lehet, hogy 90 sem volna a fekete arany hordójának ára.

Bár a Fed az elmúlt hetekben nagyobb hangsúlyt helyez az infláció miatti aggodalmára, azaz várhatóan nem csökkenti tovább, sőt előbb-utóbb emeli alapkamatát, nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az amerikai gazdaság továbbra is gyengélkedik – a munkanélküliség például májusban sokéves csúcsot döntött -, ami megköti a kezét. Egyes szakértők szerint a harmadik negyedévben tetőzik az infláció az USA-ban évi 4,3 százalékos ütemmel, mások 5 százalékra várják a tetőzést.

 Forrás: Napi Online