Természetesen az alapanyag árát követték a belőlük készült élelmiszerek és az állati takarmányok árai is. A nagyfokú élelmiszer-árnövekedés nagy gondokat okoz, és csak nehezen tudják kezelni a világ szegény országai. A takarmányok áremelkedése pedig – mindenütt a világon – az állattartókat állítja nehezen megoldható feladat elé. Különösen a sertés- és a baromfipiac nem tudta ilyen gyorsan az áraiba beépíteni az alapanyagok árnövekedését.

Mi okozta az árak emelkedését?

A mezőgazdaság szakértői már 2007 elején jelezték azt, hogy a világon az élelmiszerek árai a közeljövőben nagymértékben emelkedni fognak. A szakemberek nem kifejezetten a 2007–2008-as évről, hanem inkább az elkövetkezendő 10–20 évről beszéltek. Az árnövekedés kiváltó okaiként a következő tényezőket említik:

• A világ népességének növekedése (2010-re a föld népessége hétmilliárd lesz). A legnagyobb gyarapodást mutató ázsiai térségben a lakosság táplálkozási szokásai átalakulóban vannak. Nagy emelkedés várható a liszt és tej, valamint a hús fogyasztásában.

• A termőterület folyamatosan csökken a világban.

• Csökkennek az édesvízi készletek, felértékelődik a víz szerepe.

• Új piacként lépett be a bioetanol, valamint minden más gabonát feldolgozó üzemanyag-előállítás.

• Várható a gyógyszeripar átállása kémiai alapról biológiai alapra.

• Növekedni fog a csomagolóiparban is a növényi alapú, lebomló csomagolási forma.

Mi okozhatta 
a búzaárak hirtelen robbanását 
a 2007–2008-as szezonban?

• Az aszályos időjárás miatt kevesebb búza termett a világon. A növekvő kereslet miatt történelmi mélypontra esett vissza a búzakészlet-állomány.

• A hazánkkal szomszédos országok a gyenge búza termésük következtében behozatalra szorultak. Ezek közül a magyar piacra legnagyobb árfelhajtó hatással a román kereslet volt. Segítette az exportunkat Románia 2007-es belépése az Európai Unióba.
A régebbi időkben úgy számoltunk, hogy a tengeri kikötői árakból levontuk a fuvart. Ezekkel a piacokkal most itt is kikötői árak alakultak ki.

• A Magyarországon 2007-ben termett búza mennyisége kevés – a négy millió tonnát sem érte el –, de minőségileg nagyon jó. Azt lehet mondani, hogy szinte az egész búzatermés exportképes árualap volt.

• Nagyban hozzájárult a búzaárak ilyen mértékű emelkedéséhez a piaci szereplők viselkedése is. Az ellátási gondoktól, a klímaváltozás negatív hatásától való félelem felfokozott hangulatú, kicsit hisztérikus piacot eredményezett.

• A rövid távú hatásokat fokozta az is, hogy az értéktőzsde gyengélkedése miatt a nagy befektetők és pénzalapok megpróbálták kihasználni az árutőzsdék nagy ingadozásait.

Mit várhatunk az előttünk álló 
2008–2009-es búzaszezontól?

Az előrejelzések szerint a 2008–2009-es búzatermés a világon 41 millió tonnával lesz magasabb, mint az előző szezoné. A legfrissebb adatok szerint ez 645 millió tonna termést jelent. A növekedés forrása elsősorban a növekvő vetésterület, de várható a termésátlag emelkedése is. A legnagyobb terméstöbbletet előrejelző területek: Amerika, Kanada, Ausztrália, Ukrajna és az EU-27-ek. Alacsonyabb termést vár Kína, Kazasztán és India.

Az összes felhasználást a világon 630 millió tonnára becsülik, ami 19 millió tonnával több, mint az előző szezonban. Így várhatóan a zárókészlet 129 millió tonna körül fog alakulni az előző szezon 114 millió tonnájával szemben. Az USA őszibúza-vetésterülete 11%-kal, 19 millió hektárra nőtt, míg Kanadáé 16%-kal, 10 millió hektárra.

Az EU-27-ek termése 17–18 millió tonnával lesz várhatóan magasabb, elérheti a 135 millió tonnát. A tagállamok körül Franciaország 5,2, Németország 2,6, Egyesült Királyság 3,2, Románia 2,2 és Bulgária 1,2 millió tonna várható búzatöbblettel számol.

Magyarországon 1,13 millió hektáron vetettek búzát, melyek jelenleg jó állapotúnak mondhatók, így 4,8–5 millió tonna termésre van kilátás. Ez a mennyiség 1 millió tonnával haladja meg az elmúlt évit. Magyarország búzafelhasználása 2,5 millió tonna körül van, tehát komoly mennyiség marad export célokra.

Nagyon vigyázni kell a hátralévő vegetációs időben a növényvédelemre. A búzák jól fejlettek, sűrű az állomány, csapadékosabb az időjárás, ami kedvez a gombák terjedésének. Nehezíti az exportot, hogy a sokfajta vetőmag használata miatt nagy tömegű egységes búzaszállítmányokat nem tudunk kínálni.

Milyen búzaárak várhatók?

Országunk térségében jók a terméskilátások. Várhatóan inkább kínálati piac fog érvényesülni, ami az árak mérséklődését fogja eredményezni. Ez a tendencia érvényesül már az európai és a magyar tőzsdén is. A legmagasabb jegyzések március hónap közepén voltak. Májusi határidőre 72 800 Ft, augusztusra 57 600 Ft tonnánként.

Májusra nagyot változott a tőzsde. A kedvező terméskilátások hatására 12–15 ezer Ft-tal csökkentek az árak. Az augusztusi jegyzések 45 000 Ft körül alakulnak. A szabadpiaci ár szinte tükörképe a tőzsdei árnak. Ezek szerint május első napjaiban a várható újbúza ár 44–45 ezer Ft/t körüli. Bár ahogy az öreg mezőgazdászok szokták mondani, a búza még sokat alszik kint az aratásig.

Forrás: Agrárunió Szaklap, 2008/5, Májusi szám