Ez az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló előterjesztés általános vitájában hangzott el hétfőn a parlamentben.

Demendi László (MSZP) felszólalásában kitért arra a korábbi ellenzéki véleményekre, amelyek szerint az SPS – közvetlen farm alapú – támogatási rendszer bevezetése nem EU-kötelezettségből fakad. Mint mondta, ez valóban így van, ám ez tudatos értékválasztás, a farm alapú támogatási rendszer bevezetésének ugyanis több előnye van.

Ez a rendszer stabilizálja azt a mintegy 200 ezer gazdálkodót, akik a közvetlen támogatási rendszerben támogatást kaptak, és akik a magyar mezőgazdasági termelés gerincét alkotják – hangsúlyozta Demendi László. Másik előnyként említette, hogy a farm alapú támogatás már középtávon is igazgatási költségmegtakarítást jelent.

Szintén előnynek nevezte a szocialista vezérszónok, hogy az SPS-rendszer fékezi a spekulációt, vagyis azoknak a földeknek a bekerülését a rendszerbe, amelyek nem alkalmasak a termelésre. Ez utóbbi azért fontos – hívta fel a figyelmet -, hiszen a rossz földek miatt csökkent az egy termelője jutó támogatás összege. Demendi László kiemelte még, hogy ez a rendszer biztosítja a magyar piac számára az olcsóbb magyar mezőgazdasági termékek előállítását. Ez tízmillió magyar érdeke – szögezte le.

Font Sándor (Fidesz) vezérszónoki felszólalásának elején cinikusnak nevezte az SPS-rendszer dicséretét. Mint mondta, a kormány egy 2007-es rendelettel kisemmizte a földtulajdonosokat azzal, hogy elválasztotta egymástól a támogatási jogosultságot és a földtulajdont. Ráadásul a támogatási jogosultság örökölhető – tette hozzá.

A képviselő közölte: az SPS-rendszert az EU azért vezette be, hogy a túltermelést produkáló mezőgazdasági ágazatokban visszafogja a termelést, és a gazdákat a termelés visszafogásában tegye érdekeltté. Úgy vélte, ez a modell ott működik jól, ahol a földbirtok és bérlői struktúra régóta kialakult, szilárd.

A kormánynak arra a felvetésére, hogy az állattartók helyzetének javítása érdekében vezetik be az SPS-rendszert, Font Sándor azt mondta, a Fidesz szerint nem megoldás a farmalapú támogatás.

Megoldás az lehetne, ha a kormány, hasonlóképpen, mint az EU-ban átvállalhatná az állattartó telepektől a különböző hatósági díjakat. A magyar kormány viszont ezeket többszörösére emelte az elmúlt években – emlékeztetett Font Sándor.

A fideszes vezérszónok szerint azok lesznek a nyertesei az SPS-nek, akik 5-10 ezer hektár földet bérelnek, mert ők fogják megkapni a támogatási jogosultságot más tulajdona után. Viszont – tette hozzá – a földtulajdonos földje elértéktelenedik a támogatottsági jogosultság elvesztésével, így ők lesznek a vesztesek. Arról is beszélt, hogy az állami földek támogatási jogosultságát is odaadták a használóknak, akik között jelentős arányban vannak külföldiek. Így az állami földek is elértéktelenednek – vélekedett.

Mint elhangzott, a Fidesz tiltakozik ennek a rendszernek a bevezetése ellen.

Medgyasszay László (KDNP) szerint ha nem is pártállami módszerekkel, de rafinált közgazdasági húzásokkal az egységes támogatási rendszer meg akarja fosztani a kis földtulajdonosokat tulajdonuktól és utódaik a jelenlegi haszonélvezők lennének.

Mint mondta, hátrányba kerülhetnek azok a földtulajdonosok, akik nem maguk művelik földjüket, hanem haszonbérbe adják és kiszolgáltatokká válnak, a három éves előírás miatt pedig eleshetnek a támogatástól, ha saját művelés akarják venni földjüket. A kereszténydemokrata képviselő szerint nem az unió, hanem a költségvetés gondja az oka, hogy nem kapnak több támogatást a termelők, így az állattenyésztők.

Velkey Gábor (SZDSZ) úgy értékelt, hogy konkrét esetek modellezésével lehet eloszlatni a sztereotípiákat, a politikai hisztériakeltést. A liberális vezérszónok álláspontja szerint a kritikák mögött gyakran a szocialistának tartott nagyüzemi termelés elutasítása és az 1990-es évek elejének torz birtokrendszert létrehozó politikájának védelme áll. Velkey Gábor úgy látja, ez a modell is nyújt lehetőséget a középbirtokok támogatására a nemzeti alapból. Szorgalmazta, hogy a kormány már a vita során mutassa be a várható végrehajtási rendeleteket.

Karsai Péter (MDF) szerint az előterjesztés nem tudja ellátni, amit ígér: a termelés kiszámíthatóságát. Hozzátette: immár 15 éve nincs konszenzus az agrárpolitikai alapcélok, például a földbirtok-politika tekintetében. Az ellenzéki vezérszónok szorgalmazta a külföldi  állampolgárok termőföld-vásárlási  moratóriumának meghosszabbítását, 2011 után még három évre, mivel addigra a magyar gazdák nem kerülnek versenyhelyzetbe nyugat-európai kollégáikkal.

Az MDF vezérszónoka sürgette olyan nemzeti földvédelmi szabályok meghonosítását, amelyekkel például Franciaország rendelkezik. Értékelése szerint a magyar hagyományoktól teljesen idegen rendszer, bevezetésének körülményei, az átmenet hiánya megzavarja a gazdákat, akik nem fognak szabadon rendelkezni tulajdonukkal, ami déja vu érzést kelt bennük a szocialista építés időszakával.

Az elnöklő Világosi Gábor elnapolta az általános vitát, amelyet ősszel folytat az Országgyűlés.

Forrás: MTI