Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Magyarország nyerhet az élelmiszerár-robbanáson

Európában szinte leállt a halászat, forronganak a fuvarosok az üzemanyagárak miatt. Eközben világszerte ugrásszerűen drágul az élelmiszer. Még szerencse, hogy Magyarország mindebből profitálhat. Kérdés, meddig.

Létrehozva:

|

A világ összes kitermelhető fosszilis energiahordozójának már több mint a felét elhasználtuk, a meglevő készletek jelentős része pedig jelenleg kitermelhetetlen. Fogy és drágul az élelmiszer, megkezdődött a harc az ivővízért. Megelevenedik Mel Gibson híres filmje, a Mad Max?

Évtizedek óta riogatják a közvéleményt, hogy egyik napról a másikra elfogynak a fosszilis energiahordozók, üresen csöpögnek a benzinkutak csapjai az emberiség pedig visszatér a kőkorszakba. Egészen a legutóbbi időkig a kőolajóriások megnyugtatóan közölték minden esetben, hogy még 40–70–120 évre elegendő földgáz és kőolaj rejtőzik a földben. A zöld szervezetek – és a józanabb gazdasági szakemberek – szerint azonban a készleteink kitermelése messze nem áll arányban a kereslet növekedésével, néhány éven belül pedig elérhetjük azt a pontot, mikor már nem lehet tovább növelni a kitermelés mennyiségét.

„Akkor fognak csak igazán emelkedni az árak” – figyelmeztet Jeremy Legget geológus. A szakember szerint az olajipar félrevezeti a világot és fel kell készülnünk az „olcsó” olaj korszakának a végére. Idehaza most megjelent könyve bemutatóján tartott előadásában a szakember kijelentette: „nagyon szerencsések leszünk, ha 2011-ig nem kezd el csökkenni az olajkitermelés mennyisége.” Ami különösen riasztó: nem csak az olaj fogy ki lassan a lábunk alól, hanem a földgáz, a szén és az atomerőművekben használható urán is. A Magyar Geológiai Szolgálat 2005-ös becslése szerint a kőolaj nagyjából 43, a földgáz 50, a szén 200, az urán 40 évig elegendő, amennyiben az összes, egyébként gazdaságosan ki nem termelhető készletet ideszámítjuk és az energiafelhasználásunk nem emelkedik.

A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb: az Egyesült Államok energiahivatalának 2007 végén nyilvánosságra került előrejelzése szerint 2030-ig a világ energiaigénye 57 százalékkal növekszik. Ez annyit jelent, hogy az energiaárak csak tovább emelkednek majd: a jelenlegi rekord 134 dolláros hordónkénti olajár, amelynek a 300 forint feletti benzinárakat „köszönhetjük”, csak a „háromhatvanas" kenyérhez hasonló szép emlék lesz néhány év múlva. Még rosszabb, hogy két-három évtized múlva nem fogunk tudni miből energiát előállítani. Richard C. Duncan amerikai kutató 1990–ben közzétett előrejelzése szerint akkor majd szépen visszatérhetünk a kőbaltákhoz, mert áram és benzin nélkül összeomlik az ipari civilizáció.

„Lehetőleg nem is kellene megvárnunk ezt a pontot, mihamarabb le kellene állnunk a foszilis energiahordozók elpazarlásával” – mondta lapunk kérdésére Kazai Zsolt, az Energia Klub Környezetvédelmi szervezet programvezetője, aki azért nem látja ilyen sötéten a helyzetet. A szakember szerint a mai napig nem vagyunk tisztában a megújuló energiaforrások lehetőségeivel. „Magyarország energiaigénye 1040 petajoule évente. Egy 2001–ben készült felmérés szerint az akkori technológiákkal, magyar földrajzi adottságok ismeretében csak a napenergiából 1500-1600 petajoult, szélenergiából 5-600 petajoult állíthatnánk elő. Még exportra is maradna. A geotermikus energia felhasználásának lehetőségivel még nem igazán vagyunk tisztában, de az energiaigényünk tizedét abból is minden további nélkül fedezhetnénk.  Biomasszával már jelenleg is az energiaigényünk csaknem 8-10 százalékát fedezzük, ami jól hangzik, de a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy fával tüzelnek az erőművekben” – jelentette ki a szakember.

Az Energia Klub adatai szerint évente csaknem kétmillió tonna fát égetünk el így, ez évente százezer hektárnyi erdő tarra vágását jelenti csak Magyarországon. Kazai szerint ráadásul nem azért nem használjuk ki adottságainkat, mert nem lennének befektetők, források, vagy hiányozna a technológia. „A jogalkotói szándék hiányzik, az előrelátás, vagy csak egyszerűen az akarat. Pedig jó lenne csak kicsit külföldre tekinteni: Svédország 2030–ra teljesen mentesítené gazdaságát a fosszilis energiahordozóktól és az atomenergiától, ahogy ők mondják, nagy cél kitűzése nélkül nincsenek eredmények.”

És mégis korog a Föld
„Az élelmiszerárak emelkedése nem átmeneti jelenség” – mondta a héten Kiss Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTI-VKI) kutatási igazgatója. Idén áprilisban a világ számos pontján törtek ki éhséglázadások a rohamosan emelkedő árak miatt. Amíg 1974 és 2005 között az élelmiszerárak reálértéken 75 százalékkal csökkentek, a 2005-öt követő három évben 75 százalékkal növekedtek.

A zavargások április óta mindennapossá váltak. Halálos áldozatokkal járó, erőszakos tüntetések zajlottak tucatnyi országban, például Egyiptomban, Haitin, de a Fülöp-szigeteken is. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint összesen 22 olyan ország van, amelyek fokozott veszélyben vannak a válság miatt. Az OECD-vel közös jelentésük szerint a közeljövőben továbbra is drágák maradnak az élelmiszerek. Becslésük szerint a marhahús ára 20 százalékkal magasabb szinten fog stabilizálódni következő évtizedben, a búzáért, kukoricáért 40-60 százalékkal többet kell majd fizetnünk, a cukor ára pedig 30 százalékkal növekszik majd.

Összecsapás, tiltakozás, demonstráció
Franciaország – Egy Marseille-közeli olajraktárnál az elégedetlen halászok összecsaptak a kiérkező rendőrökkel, de tiltakozó megmozdulásokat tartanak országszerte, amelyekhez a gazdák és a fuvarozók is csatlakoztak. A tüntetők szerint a 2003 óta átlagosan hetven százalékkal megemelkedett olajárak elviselhetetlen terhet jelentenek.

Spanyolország – A sztrájkoló hétezer halász 20 tonna hallal érkezett a mezőgazdasági minisztérium elé, kifejezve: valami bűzlik az Ibériai-félszigeten. Spanyolország a kontinens legnagyobb hal-exportőre, így a munkabeszüntetés igen komoly hatással van egész Európára.

Nagy-Britannia, Hollandia – A fuvarozók szerint is itt a cselekvés ideje. Az üzemanyagárakat tolerálhatatlanul magasnak minősítették, ezért útlezáró demonstrációkat szerveztek, melyek jelentős zavarokat okoztak mindkét ország közlekedésében.

A világméretű problémát látva az elmúlt napokban a keresztény és a muzulmán világ is jelentős lépéseket tett. Előbb Szaúd-Arábia ajánlott fel 500 millió dollárt az ENSZ Világélelmezési Programjának, majd XVI. Benedek pápa szentelte vasárnapi Úrangyala imádságát arra, hogy minden keresztényt az éhezők megsegítésére ösztönözzön.

A krízist Magyarország sem kerülheti el. A fehér kenyér ára 18 százalékkal, az étolajé 59 százalékkal, a finomliszté 48 százalékkal emelkedett egy év alatt, de még a tej ára is 22 százalékos drágulást mutat. A lapunknak korábban nyilatkozó Gráf József agrárminiszter három tényezőben látta a kialakult probléma gyökerét: „Az első ok, hogy elképesztő mértékben nőtt a klasszikusan szegény országok közé sorolt államok lakosainak élelmiszerfogyasztása az utóbbi években. Kínában, Indiában vagy éppen Oroszországban a népesség növekedésével nem tud lépést tartani a mezőgazdaság. Arról nem is beszélve, hogy a Föld lakossága 2050-re megduplázódik. Legalább kétszer annyit kell termelni, mint most. A másik tényező, hogy Európa agrártermelése az évtized elejének túltermelése miatt visszafogta magát, a harmadik pedig a klímaváltozás.”

Közgazdászok kiemelik az olaj drágulásának hatását is. Ez egyrészt költségessé teszi az élelmiszer-importot, másrészt növeli a növényi alapanyagú bioüzemanyag előállítását, ami az élelmiszer-célú termelés elől veszi el a termőföldet. Az ENSZ és az OECD szerint ennek ellenére az etanol termelés 2017-ben a jelenlegi duplájára, azaz várhatóan 125 milliárd literre bővül.

Kiss Judit MTI-VKI igazgató szerint azonban hazánk akár profitálhat is a kialakult helyzetből. Elmondása szerint az élelmiszer a krízis miatt egyre inkább stratégiai cikké válik, ugyanúgy, mint az energia. Ezért a vízkészletekkel és jelentős agrárpotenciállal rendelkező országok ázsiója megnövekszik. „A magyar mezőgazdaság teljesítménye jelenleg a lehetségesnek csupán 60 százaléka. Hazánk tehát azon országok közé tartozik majd, amely gazdasága emiatt felértékelődik a világban.” – jelentette ki a szakértő. Poziciónkat erősítheti, hogy Gráf József egy csütörtöki nyilatkozata szerint 2013-ig uniós forrásból  mintegy 90 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar élelmiszeripari cégek fejlesztésére.

Ami pedig a világpiac poziciónak erősítését illeti: ENSZ-FAO jövő héten, június 3. és 5. között tartja kríziskezelő világkonferenciáját, ahol előzetes hírek szerint sürgetni fogják a genetikailag módosított növények nagyobb mértékű hasznosítását és a bioüzemanyag-program újragondolását is.

Olajdilemmák: ha a borúlátóknak van mégis igazuk, bajban van a világ 

Az optimista forgatókönyv szerint:
– az olaj- és gáztermelés a technikai fejlődésnek köszönhetően jelentősen, 2030-ig 50 százalékkal fokozható,
– a tartalékokat a cégek és az államok alulbecsülik, a valóságban dupla annyi olajunk és gázunk van, mint hisszük,
– az alternatív források (például az energianövények) mind nagyobb szerepet kapnak,
– a világ gazdaságai egyre energiatakarékosabbá válnak párhuzamosan fejlettségi szintjük emelkedésével,
– a társadalmak ráébrednek a források közelgő kimerülésére, ezért takarékosabbá válnak,
– az államok törvényekkel kényszerítik a cégeket a takarékos energiafelhasználásra.

A pesszimista forgatókönyv szerint:
– a technikai fejlődés nem segít, a kitermelés már csak pár évig fokozható, utána óhatatlanul csökkenni fog,
– a tartalékokat a cégek és az államok túlbecsülik, a valóságban fele annyi olajunk és gázunk van, mint hisszük,
– az alternatív források aránya valóban növelhető, de ez más területeken (például élelmezés) okoz majd gondot,
– a vezető politikusok, szakértők, a média elhallgatja a problémákat, ezért nem is lehet felkészülni rájuk,
– az üzleti elitnek nem érdeke a változtatás, ezért az energiatakarékosságra kényszerítő törvények meg sem születnek,
– a globális felmelegedés mindezért megállíthatatlan, a Föld klímája az évszázad végére megváltozik.

Forrás: Világgazdaság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!