Hozzátette: húsz évvel ezelőtt közel 190 ezer szarvasmarha volt a megyében, jelenleg ez a szám nem éri el a 20 ezret sem. A magas takarmányárak miatt csak azok az állattenyésztők tudnak talpon maradni, akik termőfölddel rendelkeznek, így önköltségi áron juthatnak hozzá a takarmányhoz és a területalapú támogatásból meg tudják oldani a többi ágazat – például az állattenyésztés – veszteségeit.

Németh Zoltán megjegyezte: a gazdaságokban a tejtermelés nullaszaldós vagy veszteséges. Nagykanizsa és Lenti térségéből az elmúlt évben jelentős mennyiséget szállítottak Olaszországba, ahol literenként 20 forinttal magasabb árat fizettek, mint a hazai cégek. Idén az olaszok nem kötöttek új szerződést a magyar gazdákkal, inkább a francia és német piacról szállítják a tejet. A Pannontej Rt. maradt meg jelentősebb felvásárlóként: literenként 75-83 forintot adnak a tejért. 

A zalai baromfi- és pulykatenyésztők – annak ellenére, hogy több ezer hektáros takarmánytermelő kapacitással rendelkeznek – sem tudnak nyereséget termelni, a bevétel a közvetlen költségeket is alig fedezi. Az átvételi árak kilónként 240-242 forint körül mozognak, de a felvásárló cégek 60-90 nap között fizetnek csak a termelőnek.

Folyamatosan emelkedik a napos csirke ára, jelenleg 84 forintba kerül darabja. Az elmúlt évhez képest az idén duplájára emelkedett tápok ára: kilónként 83-91 forintot kell fizetni az aszály miatt rosszabb minőségű tápért. Az eddig jól működő rendszerben nevelt brojler, úgynevezett "gyorsított" csirkéknél – amelynek során 32 nap alatt a pár dekás, pihés naposcsibéből 1 kiló 82 dekás, levágásra kész csirkét nevelnek – sem lehet eredményeket felmutatni.  

Megjegyezte, hogy a legtöbb baromfi, 4,3 millió Komárom-Esztergom megyében található, Zalában pedig 1,4 millió szárnyast nevelnek. Leggyakoribb a csirke és a pulyka, a vízi-szárnyasok – liba, kacsa – inkább csak az Alföldön találhatók, Zalában csak elvétve, néhány darabot tartanak a háztáji kisgazdaságokban.

A sertéstenyésztők a tavalyi évet veszteséggel zárták, sokan a telep felszámolásán, illetve értékesítésén gondolkoznak, hogy ki tudjanak lábalni a pénzügyi csődből – jegyezte meg a főigazgató. A nagyobb sertéstenyésztők, akik szerződést kötöttek a vágóhidakkal, kilónként 320 forintért tudják eladni az állományt, egyébként ennél lényegesen alacsonyabb a sertés ára.

A megyében 90 ezer sertést tenyésztenek, a jelentősebb szarvasmarha- és a baromfiállományon kívül egy kisebb juhállományt is tartanak Nagykanizsa és Murarátka környékén. A csapadékos éghajlat miatt a juhtenyésztésnek nem volt hagyománya Zalában, mert a "juh lába nem bírja" a vizes talajt, ezért inkább az alföldi száraz, szikes legelőkön alakultak ki az állományok: Hajdú-Bihar megyében 300 ezer, míg Zalában csak 8 ezer darabos állomány található.

Németh Zoltán összegzéséként elmondta: a növénytermesztők az árak növekedése miatt kedvezőbb helyzetbe kerültek, ezzel szemben az állattenyésztés kondíciói romlottak. Egyre többen fáradnak bele, és további gondot jelent, hogy a sertés- és baromfitenyésztést az Európai Unió közvetlenül nem támogatja, csak a gazdaságok felújítására nyújthatnak be pályázatot. Mindez azonban kényszerpályát is jelent, mert ha 2010-ig nem korszerűsítenek, akkor bezárják a telepeket.

Forrás: MTI