Az MTA VKI szakértői azt vizsgálták, hogy miért és meddig nőhetnek még az élelmiszerárak. A szakemberek úgy vélték: az élelmiszerárak növekedése nem átmeneti jelenség, ugyanakkor az áremelkedés hosszú távon nem lesz tartós tendencia.

A jelenlegi magas árak ugyanis sok jelentős agropotenciállal rendelkező országot – közöttük az USA-t, az uniós országok egy részét, Argentínát – arra fogják ösztönözni, hogy növelje mezőgazdasági termelését. Ez mindenképpen a kínálat növekedésén keresztül az árak csökkenését vonja majd maga után. Így a kutatók szerint az élelmiszerek ára hosszabb távon stabilizálódik a világpiacon. Az ezt követően kialakuló árszint azonban magasabb lesz, mint az áremelkedés kezdete előtti volt.   

Kiss Judit rámutatott: az olajárak alakulása alapvetően befolyásolni fogja a jövőbeni élelmiszerár-tendenciákat, egyrészt a termelési költségek alakulása miatt, másrészt az agrártermékekkel való helyettesíthetőség gazdaságosságán keresztül. A kutatási igazgató tájékoztatása szerint a drasztikus élelmiszer-áremelkedés egyrészt a kereslet és kínálat világméretekben megbomlott egyensúlyára, másrészt pedig a termelési költségek emelkedésére vezethető vissza.

A kutatási igazgató jelezte azt is, hogy az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikké válik, ugyanúgy, mint az energia. Hozzátette: ezért a vízkészletekkel és jelentős agrárpotenciállal rendelkező országok ázsiója megnövekszik a világgazdaságban. Emlékeztetett rá: mivel becslések szerint a magyar mezőgazdaság teljesítménye jelenleg a lehetségesnek csupán 60 százaléka, így Magyarország azon országok közé tartozik majd, amelyek gazdasága emiatt felértékelődik a világban.

Somai Miklós, a VKI tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy az uniónak is át kell értékelnie eddigi agrárpolitikáját. A Közös Agrárpolitika (KAP) felülvizsgálata, állapotfelmérése – az úgynevezett health check – jelenleg is tart.

A kutató úgy vélte, hogy a felülvizsgálat nyomán a támogatásoknál a közvetlen kifizetéseket felváltják a termeléstől elválasztott támogatások. Emellett várhatóan több jut majd a vidékfejlesztési támogatások finanszírozására is az agrárforrások összességéből.

Az MTI kérdésére válaszolva Kiss Judit 10 százalék körülire becsülte a spekuláció szerepét az élelmiszerárak emelkedésében, de pontos adatot nem tudott mondani.

Azt sem lehet egyelőre pontosan megmondani szerinte, hogy Magyarország mezőgazdaságába és élelmiszeriparába mekkora összeget kellene pumpálni ahhoz, hogy a most kínálkozó lehetősséggel  optimálisan élni tudjon. A szakértő szerint nem is elsősorban jelentősebb tőke bevonásra, hanem inkább a hatékonyság növelésére volna szükség mind a magyar mezőgazdaságban, mind pedig a magyar élelmiszeriparban.

Forrás: MTI