Az EB a tagállamok hatáskörébe utalná, hogy mérlegeljék: megtartanak-e egyes termeléshez kötött támogatásokat, ilyen az anyaállatokra – tehénre, kecskékre és juhokra – szóló támogatás is. Ezeket egyébként a magyar állam is megtartaná a jövőre tervezett egységes farmtámogatási rendszerben (SPS). Ezektől eltekintve eltörölnék a termeléshez kötött támogatásokat. A javaslat szerint az EU-10-nél érvényben levő egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) 2010 helyett 2013-ig alkalmazhatnák az új tagok, köztük hazánk is. Amennyiben Magyarország 2009-től áttér az SAPS-ről az SPS-modellre, Bokor Péter szerint tisztán jogilag a jelenlegi szabályozás a mérvadó, de vélhetően a bizottsággal folytatott konzultációban lehet kérni, hogy az új rendelet megszületésekor legyenek tekintettel erre a sajátos helyzetre. A felkészülés a hazai jogalkotás szempontjából is fontos lenne, mivel a bizottsági javaslatokban még sok a tisztázatlan kérdés, és emiatt az év végéig még számos ponton változhat a javaslatcsomag.

A főosztályvezető például nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy a speciális problémákkal küszködő ágazatok számára visszatartott támogatások rugalmasabbá tétele kiterjed-e arra is, hogy például a baromfi- vagy sertéságazatnak is jusson ebből a forrásból. Ezért is kérte Gráf József agrárminisztertől három agrár-érdekképviselet, az Agrya, a Megosz és a Hangya, hogy legalább egy évvel halasszák el az SPS bevezetését.

A közvetlen támogatások vidékfejlesztési célokra való átcsoportosítása Magyarországot 2012-től érintené, de az agrárkormányzat egyáltalán nem támogatja az elképzelést: gyakorlatilag azzal járna, hogy nem kapjuk meg egyszer sem azokat a közvetlen támogatásokat, amelyeket most a régi tagok kapnak, a vidékfejlesztési források növelése növekvő társfinanszírozási kötelezettséggel járna. Csak az étkezési búzánál maradna meg az intervenciós rendszer, bár amint azt magyar szakértők jelezték, ennek számítási módja hátrányosan érinti a kelet-európai országokat.

Forrás: Napi Gazdaság