A közlemény szerint az SPS olyan jövedelemtámogatási rendszert jelent a magyarországi agrárgazdálkodók számára, amely nem kényszeríti a termelőt eladhatatlan áruk előállítására.

Az Agrárkamara a közleményben kifejti, hogy az SPS rendszerben egy támogatási jogosultságot – azaz végeredményét tekintve mezőgazdasági vagyonértékű jogot – is kapnak a termelők. Így az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ majd. Ehelyett a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező nagyságú – hektárszámú – mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie, vagyis a támogatás – néhány kivételtől eltekintve – területalapon történik.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az SPS-rendszerre való áttéréssel együtt rendezni kell a hazai földbirtok viszonyokat is, hogy lehetővé váljon a magánszemélyek mellett jogi illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek is – amelyek árbevétele több, mint 50 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származik -, hogy termőföldet szerezhessenek Magyarországon.

A termeléshez kötött támogatást felváltó Single Payment Scheme (SPS), magyarul összevont gazdaságtámogatási rendszer, a mezőgazdasági vagyonértékű joghoz kötött támogatás. Ilyen jogosultságot szerezhet mindenki, aki az idén egységes területalapú támogatást, illetve ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást vett igénybe, illetve mezőgazdasági termelő jogutódja. A támogatási jogosultság egységértékét a már említett 1,3 milliárd eurós határ figyelembevételével, euróban kell megállapítani. A kiosztáskor – a nemzeti támogatás felső határa mellett – az idei támogatást veszik alapul. Az évenkénti támogatási érték mindig külön jogszabályban kerül kihirdetésre.

A Közösségi Agrárpolitika (KAP) jelenleg folyó félidős felülvizsgálatával kapcsolatban a kamara elnöksége egyetért azokkal a törekvésekkel amelyek az egyszerűséget, a hatékonyságnövelést, az adminisztrációs terhek csökkentését, és a világpiaci folyamatokhoz való rugalmasabb hozzáállást célozzák.

A kamara a tejkvóta 2015 március 31-ig történő megszüntetésével kapcsolatban rugalmas átmenet kidolgozását javasolja, mert így növekedne a termelés, erősödne az ágazati verseny, ám egyes régiókban akár meg is szűnhetnek a termelés.

Az ország érdeke, hogy a bioüzemanyagok és biomassza piacán le lehessen vezetni a világpiacra gazdaságosan nem exportálható termékfeleslegeket. A fejlesztésnél azonban elsősorban az üzemszintű, diverzifikált energiatermelést kell támogatni – hangsúlyozza a közlemény.

Forrás: MTI