Harangozó az MTI-nek elmondta, hogy az új felmérés nyomán már nem olyan elavult – a kilencvenes évek elején még a valóságot tükröző – statisztikai adatokkal kell majd dolgoznia az uniónak, amelyek például az újonnan csatlakozott tagországokban lényegesen olcsóbbnak láttatják a mezőgazdasági termelést. A felmérés ugyanis kiterjed az alkalmazott termelési technológiára is, aminek a költséghatása alapján jól látható, hogy az új tagországok mezőgazdaságában jelentősen megnövekedett a termelés költségigénye.

Az EU 59 millió eurót fordít a felmérés elvégzésére, ami közel teljes egészében fedezi a felmérési költségeket, közölte Harangozó Gábor.

A mezőgazdasági üzemek szerkezetéről végzett felmérések a legrégebbi közösségi szintű statisztikák közé tartoznak, amelyeket 1966 óta készítenek. E felmérések alapvető tájékoztatást adnak az európai gazdaságokról és a földhasználatról. A közösségi szintű összehasonlítható adatokra nem csak a közös agrárpolitika értékeléséhez és további alakításához van szükség, hanem a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó olyan politikákhoz is, mint például a regionális és vidékfejlesztési politikák vagy a talaj- és a vízvédelem, illetve a növényvédő szerek használata.

A mezőgazdasági üzemek legközelebbi általános felmérése 2010-ben – egyes tagállamokban már 2009 végén – esedékes, 2013-ban és 2016-ban pedig mintavételes felméréssel időközi felmérést készítenek.

A téma úgynevezett együttdöntési eljárás alá esik, vagyis az EU "kormányának", az Európai Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak az álláspontja mellett nem hagyható figyelmen kívül az Európai Parlament állásfoglalása sem. Ilyen esetekben – miként most is – rendszerint hosszú egyeztetés, kompromisszumkeresés előzi meg a döntést.

A tavaly decemberben aláírt, és a várakozások szerint jövőre hatályba lépő lisszaboni szerződés kiterjeszti az ilyen, együttdöntési eljárások körét, tehát a főbb uniós szervek közti összehangolás egyre fontosabbá válik.

Forrás: MTI