A termelési mutatók mellett javult az ágazat pénzügyi helyzete is, jelenleg mintegy 25%-nyi veszteséges gazdaság van, szemben a tíz évvel ezelőtti 90%-kal. A javuló eredménynek két fő alapja van, egyrészt megszületett a mezőgazdasági törvény, továbbá a sikeresnek tekinthető nemzeti agrárprojekt átalakult egy 5 éves állami agrárprogrammá.  

A miniszterelnök szerint az orosz agrárium előtt ma a következő főbb, megoldandó feladatok állnak:

A legfontosabb, hogy jelentősen bővíteni kell az alapvető mezőgazdasági termékek előállítását. Ez elsősorban a húsra, a tejre és a gabonára vonatkozik, ezen belül a legnagyobb figyelmet a gabonának kell kapnia. Az elérendő cél az, hogy megközelíthető legyen az egy főre jutó egy tonnás gabonatermelés, ami a maihoz képest csaknem a termés megduplázását jelenti. Ennek egyébként megvannak a reális alapjai, részben a termőterület növelésében, részben a hozamok javításában.

Ugyancsak fontos elem az ágazat műszaki és technológiai átalakítása, amit elsősorban a lízingkonstrukciók elterjesztésével, illetve a hosszú távú hitelezés bővítésével lehet elérni.

Sokat javíthat az ágazat helyzetén az alapvető erőforrások árstabilitása, itt elsősorban az üzem- és fűtőanyagokról van szó. Ennek elősegítésére Putyin kilátásba helyezett olyan monopólium ellenes intézkedéseket, amelyek révén csökkenteni lehet egyes energetikai vállalatok erőfölényét.

A miniszterelnök kritizálta a mezőgazdasági üzemek jelenlegi kockázatviselő képességét, és ezért szorgalmazta a mezőgazdasági biztosítási rendszer radikális fejlesztését, az eszköztárak jelentős bővítését.

A mezőgazdasági és az élelmiszerárakkal kapcsolatban Putyin – a közelmúlt negatív tapasztalataira is hivatkozva – széleskörű és folyamatosan működő, mezőgazdasági ármonitoring-rendszer létrehozását helyezte kilátásba. A rendszer automatikusan lépne közbe, amennyiben az árak kilépnek az előre meghatározott sávból, a miniszterelnöki megfogalmazás szerint "elsősorban piaci mechanizmusokat" alkalmazva.

A kormányfői javaslatokra reagálva a tanácskozáson felszólalt Alekszej Gorgyejev agrárminiszter is, aki bejelentette, hogy a vázolt intézkedések, valamint az állami agrárprogram első eredményei alapján Oroszország a belátható jövőben az állati eredetű élelmiszerek jelentős exportőre lehet. (Megjegyzés: Az agrártermékek külkereskedelmében tavaly 29,9%-kal, idén az I. negyedév folyamán 31,9%-kal emelkedtek az élelmiszerimportra fordított kiadások, s azok volumene 2008 első három hónapjában elérte a 4,5 milliárd USD-t. Nőtt a behozott élelmiszerek fizikai volumene is, például a húsé 26,7%-kal.)

Ugyancsak fontosnak ítélte a miniszter a tervezett célok teljesítéséhez, hogy minél nagyobb mértékben vonjanak új területet művelésbe, illetve ezt elősegítendő, növeljék a zálogba adott területek művelési arányát. A miniszter szerint pótlólagosan mintegy 14 millió hektár földet lehetne a közeljövőben művelés alá vonni, ezzel pedig további 20 millió tonna gabona előállítása válhat lehetségessé.  

Gorgyejev utalt arra is, hogy az állami agrárprogram leghangsúlyosabb elemei a vetőmagtermesztés színvonalának javítása, elsősorban a szelekciós munka erősítésével; az állatállomány genetikai szintjének emelése; valamint a húshasznosítású állattartás jelentős bővítése.  

Forrás: FVM – dr. Kemény Ádám