Az országnak csökkentenie kell az élelmiszerimportot, hogy megóvja a lakosságot az élelmiszerárak emelkedésétől, emellett növelnie kell a gabona-, a hús- és a tejtermelést, hogy komoly szereplővé váljon a globális élelmiszerpiacon. Mindehhez műszaki és technológiai fejlesztésre, stabil üzemanyag- és műtrágyaárakra és hosszú távú hitelprogramokra is szükség lenne az ágazatban.

Április 30-án lejárt az alapvető élelmiszerek árának befagyasztásáról hozott rendelet hatálya és a kormány a hírek szerint olyan jogszabályon dolgozik, amelynek értelmében meghatározatlan időre befagyasztanák hét "társadalmilag fontos" nyersanyag árát. A belföldi ellátás biztonsága érdekében külön költségvetési alapot hoznak létre, amelyből mintegy 30 milliárd rubel (1,26 milliárd dollár) értékben 5 millió tonna gabonát vásárolnak. Az ország általában 1,5 millió tonna gabonát – főként malmi búzát – vásárol évente intervenciós célra, de most ennél nagyobb mennyiségre van szükség a belföldi árak kordában tartásához. Az összesen 48 milliárd rubeles költségvetési alapból emellett műtrágyát vásárolnak és támogatást fizetnek az agrártermelőknek. A kormány márciusban úgy döntött, hogy az égbe szökő belföldi árak miatt július 1-jéig meghosszabbítja a búza, illetve az árpa exportjára kivetett büntetővámot. Az utóbbi másfél hónapban azonban lefelé indultak az árak, miután a gazdák az új termésre várva eladják készleteiket.

A Szabad Európa Rádió által készített elemzés szerint az élelmiszerárak továbbra is súlyos problémát fognak jelenteni Oroszországnak. Az agrárárak a hivatalos orosz adatok szerint áprilisban háromszor olyan gyorsan emelkedtek, mint az EU-ban. A kenyér, a tej és a hús ára január óta régiónként változó mértékben, 7-22 százalékkal emelkedett, ami döntő szerepet játszott az infláció felgyorsulásában, növelve a lakosság elégedetlenségét. 

Miközben az utóbbi években robbanásszerűen nőtt a Magyarországon készülő elektronikai eszközök és kisgépek oroszországi exportja, addig az élelmiszer-kivitel értéke stagnált, a szegmens teljes áruforgalmon belüli súlya csupán 8 százalék körüli. Az orosz piacra irányuló magyar agrárexport értéke 2006-ban 256 millió dollárral érte el a csúcsot, majd 2007-ben 239 millió dollárra mérséklődött – 2008 első két hónapjában 46 millió dollár jött össze. Az agráriumon belül egyedül a borágazat kezd lassan fellendülni. Jelentős potenciált látnak a mezőgazdasági technológiák exportálásában – az oroszországi magyar nagykövetség a közelmúltban prezentációt tartott a magyar agrártechnológiáról, amelyre a húsimportra szoruló, gyenge tejhozamokat produkáló orosz piacon jelentős kereslet mutatkozhat (Napi, 2008. május 7). 

Forrás: Napi Gazdaság