Az eredeti tervek szerint a minisztereknek megállapodásra kellett volna jutniuk a témában, de Magyarország és néhány más tagállam (köztük Nagy-Britannia és Írország), valamint az Európai Bizottság – egyébként más-más megfontolásokon alapuló – ellenkezése miatt nem került sor szavazásra.

A rendelet szigorítaná, egyszerűsítené és az egyes termékekre is kiterjesztené a hatóanyagok engedélyezési rendszerét, és ennek érdekében egy új zónarendszert is bevezetne. Sajtótájékoztatóján Gráf József leszögezte: Magyarország nem mond ellent a rendelet alapvető céljainak, azokkal teljes egyetértésben a fogyasztók maximális védelmét és biztonságát tartja szem előtt. A magyar álláspont szerint ugyanakkor a javaslatot szakmailag még nem készítették úgy elő, hogy a gazdálkodókat is biztosan jobbá és eredményesebbé tegye.

Kimondottan fogyasztócentrikus az anyag, semmiképpen nem gondolkodik a gazdaságilag fenntartható termelésben is – fogalmazott a magyar miniszter, aki annak a véleménynek is hangot adott, hogy a kérdés megoldását elsősorban a politika sürgeti. A szakmai érveket sorolva Gráf József hiányolta a pontos hatástanulmányokat. Ma még van például olyan elemző, aki szerint a kivonásra kerülő hatóanyagok a szerek alig néhány százalékát érintik, míg mások szerint mintegy 90 százalékát.

Nem fogadja el Magyarország azt sem, hogy összesen három övezetet hozzanak létre, és ebből a középsőben az Egyesült Királyságtól Romániáig (Magyarországon át) tizenhárom ország tartozzon. A magyar törekvés, hogy megbontsák ezt a nagyon eltérő adottságú országokból álló övezetet – szögezte le.

További probléma az engedélyeztetési rendszer is, mert annak nyomán az azonos zónában a kis kutatóintézetekkel rendelkező országok szinte teljesen kiszorulnának – vélte Gráf József. A rendelet ugyanis úgy intézkedne, hogy ha az övezeten belül az egyik tagállamban elfogadnak egy adott szert, azt a többi országban is kötelező elfogadni. Magyarország és más ellenzők mintegy fél-, háromnegyed évet nyertek a további lobbizásra – szögezte le a miniszter a vitában történteket.

Az agrárminiszteri ülés további témái közül Gráf József kiemelte az élelmiszerárakról és a nemzetközi piac helyzetéről folytatott véleménycserét. E napirendi ponthoz fűzött hozzászólásában a magyar miniszter rámutatott, hogy az elmúlt években jelentősen változott a helyzet a világban, és az energiafüggőség mellett immár élelmiszerfüggéssel, sőt rövidesen édesvízfüggéssel is számolni kell, és ezek kezelésére az uniónak is fel kell készülnie. Mindezekre nem megfelelő válasz a termelés visszafogása, hanem ellenkezőleg: az unión belül is növelni kell a termelést – ismételte meg korábbi véleményét, amelyet meglátása szerint egyre több uniós tagország kormánya oszt.

Gráf József itt arról is beszélt, hogy az uniós támogatási rendszer a növénytermesztést részesíti előnyben, az állattenyésztés komoly hátrányban van. Ez most már uniós szinten is érzékelhető, de Magyarország már korábban rossz tapasztalatokat szerzett. A probléma egyik oka a támogatás és a termelés szétválasztása, amely a növénytermesztésben megfelelő nyereséget biztosít, de a másik fő ágazatban a miniszter szerint átgondolásra szorul.

Spanyol és olasz kérésre szóba került a brüsszeli találkozón az Európai Bizottságnak az a terve is, hogy a gyümölcs- és zöldségforgalmazásra vonatkozó előírásoknál a minőségi kategóriák száma mintegy harmadára csökkenne. Ez rosszabb lenne a termelő országoknak, mert a sokféle kategória a termelőknek kedvező árfekvést és piaci hozzáférést biztosít – vélte Gráf József. E felvetésekre válaszul a brüsszeli bizottság azt jelezte, hogy megvizsgálja az észrevételeket.

Egy további napirendi pont keretében a miniszterek egyhangúan állást foglaltak a vegyi tisztítású hústermékek forgalmazása ellen. Ilyen módszerrel az unióban tilos élni, de például az Egyesült Államokban helyenként alkalmazzák.

Szó esett még a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) folyó, átfogó nemzetközi tárgyalásokról is. Az uniós miniszterek ismételten jelezték: továbbra is szeretnék elkerülni, hogy az agrárium legyen az áldozat, ha semmi más területen nem jön létre egyezmény. Gráf József a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy már a jelenlegi uniós engedmények is aránytalanok, ráadásul figyelembe kell, venni, hogy az EU gazdáit szigorúbb állat-, növényvédelmi és más előírások kötik, mint amilyeneket az EU-n kívüli országok egy részében érvényesítenek.

Forrás: MTI