Agrárgazdaság
Borok Háza, borok hazája
Se szeri, se száma a borünnepeknek, hiszen tudják a szervezők: ha cégérre nincs is szüksége a jó bornak, a piaci versenyben döntő szerep jut a reklámnak. Meg persze a tőkének, kettős értelemben is: szőlőtermő és pénzpiaci változatának.
A Magyar Borok Háza 1996-ban alakult meg, a magyar borászat jeles szervezeteinek (Magyar Bor Akadémia, Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány, Magyar Borok Háza Alapítvány, Magyar Kultúra Alapítvány) közös elhatározásából. Azóta az alapítványok helyét a magántőke vette át, ma így próbálják biztosítani a folyamatos fejlesztésekhez és beruházásokhoz szükséges forrásokat. Nyikos Istvánt, a Magyar Borok Háza ügyvezető igazgatóját, a Magyar Bor Akadémia tagját kérdeztük:
– Hol van ma a helye a magyar bornak a hazai és nemzetközi piacon?
– A rendszerváltásig a nagy nemzetközi kiadványok is éppen csak foglalkoztak a magyar borokkal. A "futottak még" kategóriába tartoztunk. Pedig az első világháborúig nagyhatalomnak számítottunk. A kilencvenes évek óta érezhető pozitív változás, ám ismertségünk arányban áll az ország nagyságával. Szerény mennyiséget termelünk, s akik a divatot diktálják, lényegesen nagyobb területen termesztik a szőlőt – kaptuk a választ.
Az import borok térhódítása a magyarországi üzletekben kivédhetetlen, mint az ügyvezető megjegyezte: a piac logikája működik. Ezek a borok nagyon olcsón beszerezhetőek, a kereskedőt pedig elsősorban az érdekli, mit, milyen tételben tud eladni. Az is tény, hogy a hazai fogyasztók között az olcsó borokra van a legnagyobb igény. Ez azt jelzi, hogy a borkultúra terén is akad még fejleszteni való, de ezt magyarázza az is, hogy a magyar borok magas önköltséggel készülnek, az adott vásárlói rétegnél pedig nem tudnák kielégíteni az igényeket. A hazai borok magas előállítási költségét Nyikos István elsősorban az elaprózott birtokszerkezettel indokolta. A hatalmas – tengeren túli birtokokat – sokkal gazdaságosabban lehet működtetni. Elindult azonban már Magyarországon is a birtokkoncentráció, amelynek köszönhetően tíz-tizenöt év múlva kialakulhat a szőlőbirtokok gazdaságos mérete, ahol már lehet önköltséget csökkenteni.
– Az ágazatban működik egy hangzatos nevű szervezet: a Magyar Bor Akadémia. Kik a tagjai?
– A Magyar Bor Akadémia a magyar borászok presztizs szervezete, 1992-ben alakult. Olyan emberek a tagjai, akik tettek és tesznek valamit a magyar borokért, a maguk szakmai területén. Művészeket, gazdasági szakembereket ugyanúgy találni sorainkban, mint szőlészeket, borászokat.
– Ha nem is termel mindenki bort, otthonában szívesen tart néhány palackkal, amivel baráti társaságban esetleg el is dicsekedhet. Milyen alapvető ismereteket kell tudnunk a borok tárolásáról, egyáltalán a borfogyasztásról?
– Ennek pontos kifejtése komoly tanulmányt érdemelne. Legfontosabb, hogy ismerjük, melyik az a borfajta, amely hosszabb ideig – akár évekig is – eláll, és melyik, amelyet csak pár hónapig érdemes tárolni. Illik tisztában lenni a tárolás szabályaival. A bor nem szereti az erős fényt, a gyakori mozgatást. A palackot fektetve érdemes elhelyezni. Ha bort kóstolunk, mindig a könnyebbtől haladjunk a nehezebb felé, száraztól az édes felé. Fehér borral kezdjünk, vörössel fejezzük be. Lényeges dolog, hogy a bor mindig alkalomhoz illő legyen. Kedvesünkkel valószínűleg más bort iszunk, mint például egy üzleti tárgyaláson.
Az alkalmanként elfogyasztható mennyiségről pedig csak annyit: a mértéktartás – vagy annak figyelmen kívül hagyása – éppúgy minősíti a borfogyasztót, mint az előbbi szabályok megtartása vagy megsértése.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen