Brüsszeli nézőpontból nem radikális, hanem csupán kisebb reformokról van szó, mindenekelőtt a korábbi átfogó változtatások hatásvizsgálatáról és módosításáról. Ezért is hívják az uniós zsargonban egészségügyi átvizsgálásnak azt a döntéshozatali folyamatot, amely az előzetes bizottsági javaslatokkal tavaly vette kezdetét, és az év végén várható megállapodással le is zárul.

Az agrárpolitika felülvizsgálatát az EU-tagországok állam- és kormányfői határozták el azt követően, hogy a magas mezőgazdasági támogatási kifizetések miatt néhány befizető ország majdnem megvétózta a 2007-2013-as uniós keretköltségvetést. Az egészségügyi ellenőrzés ezért beleilleszkedik az EU-költségvetés felülvizsgálatába is, amelyre a következő két év alatt kerül sor.

Az egészségügyi ellenőrzést szükségessé tevő további tényezőként említetik a nemzetközi piacok alakulását, a klímaváltozást és környezetvédelmi kihívásokat, az uniós bürokrácia csökkentésének igényét, illetve a korábban elhatározott uniós intézkedések módosításának szükségességét.

A hivatalos javaslatok ismertetésére azt követően kerül sor, hogy az EU-tagországok és az Európai Parlament ismertették előzetes állásfoglalásukat a nem hivatalos, "tapogatódzó" elképzelésekről. A brüsszeli bizottságtól származó kiszivárogtatás szerint mindazonáltal rendkívüli horderejű változás nem várható a kiinduló ötletekhez képest.

Továbbra is biztosra vehető, hogy a javaslatok nyertese az uniós vidékfejlesztési politika lesz, amelyre jelentős összegeket csoportosítanak át a közvetlen támogatások keretéből. Kérdés maradt viszont, hogy szab-e az EU felső korlátot a közvetlen kifizetésekhez.

A hivatalos javaslatokban várható, hogy a bizottság a nagyobbakkal szemben a kisebb gazdaságok javára elmozdul a támogatások elosztásában. Brüsszel szerint ugyanis a nagy farmoknak nincs szükségük ugyanolyan arányú támogatásra, mint a kisebbeknek, mert más eszközök is segítik őket.

Ezt a megközelítést több olyan EU-tagállam kereken ellenzi, ahol jelentős arányban vannak jelen a nagy termelők.

Megemelni javasolja várhatóan Brüsszel a támogatásra jogosult legkisebb termőterület nagyságát – ezzel viszont az aprógazdaságokkal rendelkező országoktól érte bírálat.

Továbbra is várható, hogy a lényegében még a második világháború utáni szűkebb időkből eredeztethető felvásárlási és raktározási (azaz intervenciós) rendszert a legtöbb ágazatban leépítenék – a kivétel a legfőbb uniós kenyérgabona, a búza lehet.

Megmarad a javaslatok között a tagállamok nagy részére ma még kötelező parlagoltatás megszüntetése, továbbá a tejkvótarendszer eltörlése 2015-től (előtte a kvóták fokozatos emelésével).

Megerősíti a bizottság egészen biztosan, hogy folytatja a támogatások leválasztását a termelésről, továbbá annak az elvnek az alkalmazását is, hogy a termelőknek egyszerre kell megfelelniük a mezőgazdasághoz csak érintőlegesen kapcsolódó több más követelménynek is (környezetvédelmi, állatjóléti, növény-egészségügyi és más előírásoknak).

A novemberben ismertetett kiinduló javaslatokról folytatott miniszteri viták során kialakított kormányközi álláspontba – a magyar tárca akkori közlése szerint – beépültek a magyar javaslatok is, köztük az, hogy a támogatásoknak a termeléstől való további elválasztása tételes elemzéseken kell, hogy alapuljon, és az Európai

Bizottságnak rá kell világítania az ilyen lépések előnyeire és hátrányaira is. Meghatározó eleme az álláspontnak az is, hogy a bizottságnak részletes hatásvizsgálatot kell készítenie elsősorban a gabonaágazatra vonatkozóan, hogy a piaci támogatási eszközöket milyen formában lehet átalakítani a kereslet és az ellátás biztonságának garantálása érdekében. Sürgetik a miniszterek az adminisztratív terheknek a kis- és középvállalkozások számára különösen fontos csökkentését.

Ami az Európai Parlamentet illeti, a képviselőtestület közös dokumentuma a legtöbb lényegi elemben támogatja az Bizottság terveit, de számos ponton, mindenekelőtt a kiadások csökkentését ellenezve, el is tér attól. A magyar EP-képviselők ráadásul jelezték, hogy az EP-jelentés több elemével nem értenek egyet – a Fidesz, a KDNP és az MDF nem is szavazta meg a jelentést, mert az szerintük ellentétes a magyar érdekekkel.

Forrás: MTI