A Hangya Együttműködés kezdeményezésére megrendezett tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke jó jelnek ítélte, hogy Szili Katalin házelnök szociális érzékenységről és a magyar mezőgazdaság iránti érdeklődéséről tett tanúbizonyságot a tanácskozást üdvözlő beszédében.

A bizottság vezetője emlékeztetett: 1990 után a magyar szövetkezetek hátrányos helyzetbe kerültek a megelőző 40 év okán. A szövetkezést ugyanis legtöbben nem az önkéntes szerveződéssel azonosították, hanem a termelőszövetkezetekkel, azaz a kolhoz típusú szerveződésekkel.

A helyzet 2004-ben Magyarország uniós csatlakozását követően gyökeresen megváltozott, mivel az unió kiemelten segíti a szövetkezeti működés egyes formáit – mutatott rá Font Sándor. Ez a segítség az unió anyagi támogatásában is megmutatkozik.

Magyarországon a termelő típusú szövetkezetek mellett értékesítő, beszerző és gépszövetkezetek működnek. A szövetkezetek mindenképpen előnyösebb helyzetben vannak, mint azok, akik egyedül próbálnak érvényesülni a piacon – szögezte le a bizottsági elnök.

Herbály Imre, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s elnöke védelmébe vette a korábban működött termelőszövetkezeteket mondván, hogy azok a fejlődés motorjai voltak számos térségben. Úgy vélte, hogy a rendszerváltást követően másképpen is át lehetett volna alakítani a termelőszövetkezeteket, hogy ne okozzanak helyrehozhatatlan károkat.

Szeremley Béla, a Hangya Együttműködés vezetője az MTI kérdésére elmondta, hogy Magyarországon jelenleg mintegy ezer szövetkezet működik, számuk évről-évre csökken. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy hány ember tagja ezeknek a szervezeteknek.

A zöldség- gyümölcságazatban a szövetkezés, a termelői összefogás aránya mintegy 16 százalékos, ám a fejlett uniós országokban, például Hollandiában az arány ugyanebben az ágazatban 80 százalékos. Szeremley Béla felhívta a figyelmet, hogy a kis egzisztenciák érvényesülésének a piacon egyetlen reális lehetősége az összefogásban, azaz a szövetkezésben rejlik.

A fórumon többen szóvá tették, hogy a szövetkezeti üzletrészek kérdésköre még mindig rendezetlen, és azt rendezni szükséges. A szövetkezetek fejlesztésének, fejlődésének anyagi alapjait is meg kell teremteni – hangoztatta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.

Tavaly az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) egyik első intézkedései között szerepelt a termelői csoportok létrehozásához és működésükhöz nyújtandó támogatás feltételeiről szóló rendelet közzététele – emlékeztetett Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM)államtitkára a szövetkezeti fórumon.

A rendelet alapján 26 szervezetnél kezdődött meg az ötéves támogatási periódus. Így a szóban forgó termelői csoportok az első évben mintegy 400 millió forint támogatási összeget igényeltek. A termelői csoportok száma 2007-ben 34-gyel gyarapodott, és elérte országosan a 241-et.
Az államtitkár utalt arra, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által 2005-ben készített átfogó felmérés szerint a termelői csoportok által értékesített termékek aránya az egyes ágazatokban 15-20 százalék körüli. Az átlagtól eltérő ez az arány a gabona és az olajos növények esetében: az előbbinek 5, míg az utóbbinak 30 százalék a piaci ereje.

Forrás: MTI