A törvényben kialakított sorrend szerint a termőföldek értékesítésekor – a haszonbérlők mellett – a helyben lakók élveznek vásárlási előnyt. Az adásvételi szerződéseket a polgármesteri hivatalok hirdetőtábláin ki kell függeszteni. Ha a tulajdonosok a megállapodásokat nem a jogszabályi kedvezményezettekkel kötik meg, utóbbiak a vevők helyébe léphetnek, amenynyiben átvállalják a szerződéses feltételeket.

Az egyébként törvényes ajándékozási ügyleteket ugyanakkor a hirdetőtáblákon nem kell kifüggeszteni, így az elővásárlási rendelkezések megkerülhetők. Az államtitkár hozzátette: sokan az úgynevezett osztatlan közös tulajdonú táblákban próbálnak területekhez jutni, és e megoldás – különösen a Dunántúlon – mára „divat lett”. Az ajándékozás révén főként olyan ügyvédek igyekeznek tulajdont szerezni, akik végeredményben nem saját maguknak, hanem különböző földpiaci befektetőknek vesznek területeket (és a tulajdonosoknak zsebbe fizetnek). Az agrártárca foglalkozik az üggyel, de a problémára nehéz alkotmányos megoldást találni – fogalmazott az államtitkár.

Az ajándékozásnál nagy az illeték, ezért más trükkök is vannak – hangsúlyozta Sátrai István, a Földtulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Ilyen például a csere- és az életjáradéki szerződés, ezeknél a megállapodásokat szintén nem kell megjeleníteni az önkormányzati hirdetőtáblákon. Az elnök szerint ma már az „adásvételi” földügyletek fele e trükkökkel valósul meg: a gazdálkodók egy része is ilyen kerülő utakat választ, mert nem szereti nyilvánosságra hozni szerződéseit. Az egyesület ezért úgy ítéli meg, hogy szigorítani kell a földtörvényi szabályozást. A kiskapuk bezárása érdekében valamennyi földtulajdonszerzésre irányuló ajánlatot (tehát nemcsak az adásvételi, hanem például az ajándékozási, a csere- vagy az életjáradéki ügyleteket is) ki kellene függeszteni az önkormányzati hirdetőhelyeken – szögezte le Sátrai István.

Forrás: Világgazdaság