Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

A KAP felülvizsgálata a Francia Agrárkamaránál

Az értekezleten bemutatásra került annak az egyeztetésnek az eredménye, amelyet a Francia Agrárkamara (APCA) indított Michel Barnier mezőgazdasági miniszter felkérése alapján. A téma a KAP felülvizsgálata volt és a vita alapját a francia szakminisztérium által előzetesen kidolgozott álláspont adta. Az egyeztetéseket megyei szinten szervezték, és arra a KAP által érintett valamennyi szervezet (pl. környezetvédők is) meghívást kapott.

Létrehozva:

|

A minisztérium által közreadott dokumentumról a vitát február elején kettő kivételével valamennyi megyében megtartották.
Az APCA összefoglaló értékelése alapján elmondható az, hogy a szakmai szervezetek "KAP felülvizsgálattal" kapcsolatos állásfoglalása nagyban összecseng a szaktárca által megfogalmazottakkal. E szerint a jövőben a KAP-nek 4 nagy kihívásra kell választ adnia: élelmezési, területfejlesztési, energiaellátási, illetve környezetvédelmi. 4 nagy célkitűzés eléréséhez kell hozzájárulnia. Ezek a következők:

  • A Világ élelmezési egyensúlyának kialakításához/fenntartásához,
  • Az EU élelmiszerekkel való önellátásához/élelmiszerbiztonsághoz,
  • A vidéki életterek fenntartásához,
  • A klímaváltozás elleni küzdelemhez/környezetvédelemhez, stb.
A jövő agrárpolitikájának 4 fő irányelvet nem szabad szem elől tévesztenie. Mindenképpen a közösségi preferenciát kell előtérbe helyeznie, úgy, hogy a 3. országokból az EU területére importált termékek esetében is "betartatja" az uniós normákat, illetve a szigorúbb normáknak való megfelelés kényszere miatt az európai termelőket terhelő többletköltségeket kompenzálja. Biztosítania kell a piaci egyensúlyt új piacszabályozási eszközök bevezetésével. Annak érdekében, hogy a KAP, pontosabban a gazdák a fent megfogalmazott kihívásokra megfelelő választ tudjanak adni, elengedhetetlen mindehhez egy ösztönzően ható költségvetés hozzárendelése. A mezőgazdasági termelésnek a fenntartható fejlődés irányába kell elmozdulnia, olyan eszközök meghatározásával, amelyek segítik a környezet védelmével kapcsolatban megfogalmazott elvárások teljesítését, valamint az érzékeny területeken a termelésen alapuló mezőgazdaság fenntartását. Megjegyzendő az, hogy míg a francia mezőgazdasági minisztérium "érzékeny területek" címszó alatt szinte csak a hegyvidéki területeket érti, addig a szakma képviselői számára ez egy sokkal szélesebb értelemben használt, valamennyi hátrányos helyzetben lévő területet beleértendő fogalom.
A felülvizsgálattal kapcsolatosan a francia mezőgazdasági minisztérium az alábbi prioritásokat fogalmazta meg:
  • A piacszabályozási eszközök megújítása,
  • A támogatások egy részének átcsoportosítása nehéz helyzetben lévő ágazatok megsegítésére (pl. juhtenyésztés). E téma körül Franciaországban a viták még nem zárultak le. A legtöbb támogatást a gabonatermesztők kapják, akik természetesen nem szívesen mondanak le erről. Ettől függetlenül többé-kevésbé egyetértés alakult ki arról, hogy a nehézségekkel küzdő ágazatokat támogatni szükséges. Igazi vita a körül van, hogy ezen ágazatok támogatása érdekében a többiektől hány %-ot vonjanak el.
  • Egységes kifizetési rendszer bevezetésével a támogatások harmonizálása,
  • A KAP első és második pillérének jobb összehangolása. Mint ahogy a francia adminisztráció, úgy a szakma is elutasítja a modulációt.
A szakmai szervezetek álláspontja konkrét kérdésekről:
Piacszabályozás/kríziskezelés: Fontos olyan piacszabályozási eszközök fenntartása, mint az intervenció, a tárolás, vagy éppen az ugaroltatás. Ezek az eszközök elengedhetetlenek rendkívüli piaci krízisek kezeléséhez. Legalább 2015-ig fenn kellene tartani a tejkvótát és azt rugalmasabb módon kellene kezelni. A Bizottság átalányos módon történő kvótaemelésével nem értenek egyet.
A piac szereplőinek szerepét erősíteni kell az ágazati szerveződéseken keresztül. Kríziskezelési eszközök kialakítására lenne szükség. Pl. betakarítási biztosítás az I. pillér terhére. Vitát kellene kezdeményezni arról, hogy 2013 után milyen kríziskezelési eszközök alkalmazására lehetne módot találni.
Egyensúly a vidéki élettér és a termelés között: Bizonyos esetekben fenn kell tartani a termeléshez kapcsolódó támogatásokat, pl. húsmarha, juh, fehérjenövények, azért, hogy ezek az ágazatok továbbra is versenyképesek tudjanak maradni. A fehérjenövények termesztése az EU-ban egyre inkább csökken, mind a bevetett területek nagyságát, mind pedig a terméshozamokat tekintve.
Lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak arra, hogy az I. pilléres támogatásokat szükség szerint átcsoportosíthassák (69-es cikk): betakarítási biztosítás, érzékeny (nemcsak hegyvidéki!) területek tejtermelése, juhtenyésztés, legeltetés.
Tejkvóta: Elutasítják a kvóta eltörlését. Véleményük szerint a kvóta növelésének mértékét a mindenkori piaci állapotoknak megfelelően kellene meghatározni 2015-ig. A 2008-as 2%-os kvótaemelést soknak tartják. Már most készülni kell a 2015-t követő időszakra: gondoskodni kell az ágazat megszervezéséről, kompenzálni kell a kedvezőtlen adottságú területeken élő tejtermelőket, stb.
Az ágazati szerveződések ösztönzése: Erre azért van szükség, hogy így az ágazat szereplői a piaci elvárásokat jobban meg tudják ismerni, illetve nagyobb esélyt biztosít arra, hogy az ágazat szereplői között szerződéses kapcsolatok jöjjenek létre. Jól szervezett módon közösen, nagyobb eséllyel valósíthatnak meg promóciós programokat, konstruktív módon hozzájárulhatnak a kríziskezeléshez, stb. Az ilyen alapon létrejövő szervezeteket el kell ismerni. Megjegyzendő, hogy az ezzel kapcsolatos, Franciaország által kidolgozott memorandumot azért nem támogatja sok tagország 100%-osan, mert számukra nem teljesen érthető az, hogy mit is ért valójában Franciaország szakmaközi szervezet alatt.
A 69-es cikk alkalmazása: Az I. pilléres támogatás egy részének pilléren belüli átcsoportosítása lehetővé tenné azt, hogy az érzékeny területeken a mezőgazdasági termelés továbbra is fennmaradjon. Kríziskezelési eszközök létrehozásához, illetve a környezetvédelmi elvárások figyelembevételéhez és teljesítéséhez is hozzájárulhatna. Éppen ezért a II. pillér felé történő átcsoportosítások mértékét növelni nem szabad.
SPS alkalmazása: Az SPS nem ad választ minden problémára, olyan támogatásokat kell fenntartani, illetve kialakítani, amelyek annál rugalmasabban kezelhetők.
 
Az értekezlet keretében a napi francia mezőgazdasági kérdésekről is szó esett.
Húsvét hétvégén, valamint az elmúlt hétvégén több gyümölcstermelő körzetben is tartósan fagypont alá csökkent a hőmérséklet, amelynek következtében a sárgabaracktermés nagy része elfagyott. Károsodtak az őszibarack, a cseresznye, illetve az eperültetvények is. Az alma- és szőlőültetvényeket ez a fagy nem károsította.
Franciaország a jövőben, jelentős mértékben csökkenteni kívánja a növényvédőszerek használatát, illetve felhasználásukat átláthatóbbá kívánja tenni. Ezzel az elgondolással az APCA egyetért, de egy hatóanyag piacról történő kivonását csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha az más módon helyettesíthető.

Forrás: FVM – Pallaga Viktória

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!