A májustól életbe lépő változásokról az idén február végén szavazott az országgyűlés, miután az új áfatörvény egyes passzusai a gyakorlatban megoldhatatlan problémákat generáltak. A fordított adóztatás esetében a jogszabály-alkotói akarat eredetileg arra irányult, hogy azoknál a szektoroknál, ahol vírusként terjed az áfacsalás (az adót az eladó nem fizeti be, a vevő viszont visszaigényli azt), a fordított adóztatással kiiktassák a visszaélés lehetőségét. Így az eladó áfamentesen értékesít, a vevő pedig befizeti, és ha tudja, visszaigényli az áfát. A törvény azonban képlékenyen határozta meg az ide sorolandók körét, az eredeti szöveg ugyanis azokat sorolta ide, akik ingatlanok építésével, szerelésével és egyéb munkálataival foglalkoznak. A jogszabály azonban nem rendezte az ingatlan fogalmát, így a merítésbe belekerültek például a kertészek is.

Az új szabályozás szerint az ingatlanok az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, engedélyköteles épületek – az más kérdés, hogy az éppen építés alatt álló ház még nem szerepel a nyilvántartásban, és nem kell feltétlenül minden ingatlanhoz engedély. Ezzel együtt egy igencsak fertőzött terület kimarad a fordított körből, ez pedig a takarítás. Az eredeti szövegben szerepelt még ez a tevékenység – függetlenül a zavaros ingatlanfogalomtól -, ami nem is volt véletlen, hiszen nem egy takarítócégként működő, több száz millió forint áfát elcsaló bandát lepleztek már le a hatóságok. Az átmeneti rendelkezéseknél figyelembe kell venni, hogy a májust megelőző időszakot a régi szabályok szerint kell rendezni, vagyis az első öt hónapban adott esetben a most kikerülő ügyletek után is fordítottan kell adózni. Ez az evás társaságokra is vonatkozik – ők akkor kerültek áfabefizető pozícióba, ha fordított áfás cégtől fogadtak be számlát, például kitakaríttattak.

A másik áfás ügy a lakóingatlanok bérbeadásáról szól. A szabályok szerint a bérbeadó eldöntheti, hogy áfásan vagy áfa nélkül adja bérbe ingatlanait, a törvény ugyanakkor azt a kikötést is hozzáfűzte, hogy a döntést minden egyes bérbe adott ingatlanra ki kell terjeszteni. Ez akkor okoz problémát, ha például egy önkormányzat egyszerre ad bérbe szociális bérlakásokat és üzlethelyiségeket. Egy vállalkozással kötött megállapodás esetében logikus az áfás bérbeadás, hiszen az önkormányzatnak így levonási joga is lesz, a cégnek pedig nem oszt, nem szoroz. A bérlakások kiadásakor viszont gondot jelent az áfával növelt ár, hiszen a bérlők azt nem vonhatják le – így ez sokkal magasabb bérleti díjat jelent. Májustól viszont lehetővé válik a két ingatlantípus áfabesorolásának szétválasztása: a cégeknek kiadott helyiségek így áfásak, a bérlakások viszont áfamentesek lehetnek. 

Májustól nem lesz kötelező a számlákon feltüntetni a tevékenységet jelző SZJ-számot, elegendő csupán a tevékenység elnevezését feltüntetni. Ennek oka az uniós jogharmonizáció, vagyis annak lehetőségét kell biztosítani, hogy a számla kiállítója maga dönthesse el, hogyan azonosíttatja magát a számlán. Lényegében persze ettől nem lesz észrevehetően egyszerűbb a számlák kiállítása.

Forrás: Napi Gazdaság