Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Tavaly megduplázódott az alkalmi munkavállalói könyvek száma

Egy év alatt 500 ezerrel, 936 ezerre nőtt az érvényben lévő alkalmi munkavállalói könyvek száma, a ledolgozott napoké közelítette a 7,5 milliót, a foglalkoztatást legalizáló közteherjegyekből pedig 74 százalékkal több pénz folyt be.

 

Létrehozva:

|

Tavaly a gazdaságilag aktív lakosság több mint ötöde rendelkezett érvényes alkalmi munkavállalói könyvvel (am-könyv), az Állami Foglalkoztatási Hivatal (ÁFSZ) statisztikája szerint ugyanis csaknem 936 ezren dolgoztak hosszabb-rövidebb ideig így. Az elmúlt években egyre "népszerűbbé vált" az alkalmi munkavállalás: a legdinamikusabban két igen eltérő helyzetű csoport, a munkaviszonyban lévők körében, illetve a nyilvántartott, de ellátást nem kapó álláskeresők körében emelkedett a kiváltott könyvek száma. Az ÁFSZ adatai szerint a tavaly érvényben lévő könyvek tulajdonosainak 70 százaléka volt nyilvántartott álláskereső – háromnegyedük ellátás nélküli volt -, az összesített forgalom alapján a kirendeltségeken megforduló munkanélküliekből négyből háromnak volt am-könyve. Körükben 150 százalékkal nőtt a könyvek száma, a munkaviszony mellett alkalmi munkát vállalóknál pedig megduplázódott. Az am-könyvesek 16,6 százaléka volt állásban, 11 százalékuk pedig tanuló vagy nyugdíjas volt, és két százalék alá csökkent a háztartásbeliek, anyasági ellátás mellett dolgozók aránya.

 

Ebben az is közrejátszott, hogy a munkáltatók előszeretettel foglalkoztatnak "adó- és járulékkímélő" megfontolások alapján a teljes munkaidős munkakörökben is inkább alkalmi munkásokat, gyakorta megesik, hogy a korábbi alkalmazott végzi am-könyvvel ugyanazt, amit korábban szerződéssel. A munkaügyi szakemberek szerint ugyanakkor a könyvecskék számának gyarapodásában a szaporodó munkaügyi ellenőrzések, a feketefoglalkoztatás elleni harc és az egészségügyi ellátórendszer reformja miatti jogviszony- és jogosultság-ellenőrzések hatása is tetten érhető: főképp az ellátás nélküli álláskeresőknél nőtt vélhetően emiatt a ledolgozott napok száma – a közteherjeggyel érvényesített am-könyv ugyanis ellátásra jogosít. Ugyanakkor továbbra is sok a hibásan kitöltött könyv, ami szakértők szerint arra utal hogy az igazoltnál valójában több a ledolgozott napok száma. Annyi bizonyos, hogy a magánszemély munkáltatók által adott megbízások – takarítás, egyéb házimunkák és kertészkedés – legalizálása kevéssé sikerült, noha a jogalkotó ezért hozta létre a kék am-könyvet. Az adatok szerint az utóbbiaknál ledolgozott napok száma országosan kevesebb, mint az összes teljesített nap három százaléka – leszámítva a fővárost és Pest megyét, ahol eléri az 5 százalékot.

Az am-könyvvel ledolgozott napok száma tavaly négyötödével haladta meg a 2006-ost, és elérte a 7,429 milliót. Az ÁFSZ adatai szerint egy alkalmi munkás átlagosan 12 alkalommal, húsz napig dolgozott 2007-ben: tízből hét napot álláskeresők, 15 százalékot alkalmazásban állók, 12 százalékot pedig tanulók és nyugdíjasok teljesítettek. A ledolgozott napok 14 százalékát mezőgazdasági foglalkoztatónál töltötték a munkavállalók: leggyakrabban a dél-alföldi megyékben. A közép-magyarországi régióban, a Közép-Dunántúlon, Vasban és Nógrádban azonban szinte kizárólag a nem mezőgazdasági alkalmi foglalkoztatás a jellemző. Minden ötödik ledolgozott munkanapot a Dél-Alföldön regisztrálták a kirendeltségek, 19 százalékukat pedig az Észak-Alföldön. A három legjobb munkapiaci helyzetű régióra az összes igazolt munkanap csupán egyharmada jutott. Az am-könyveket legnagyobb számban Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar, Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyében váltották ki.

Az eladott közteherjegyek értéke közel 5,5 milliárd forint volt – ez 74 százalékkal több a 2006-osnál. Ez azért is figyelemre méltó, mert a dolgozónak valójában fizetett munkadíjtól sokszor függetlenül a munkáltatók legtöbbször a legalacsonyabb értékű, négyszáz forintos közteherjegyet ragasztják a könyvbe. Az ÁFSZ adatai szerint a ledolgozott napok 68 százalékát a legalacsonyabb kategóriába tartozó összeggel (napi 1800-2399 forint között) díjazták, és mindössze 11 százalék után fizették a legmagasabb összeget (3600-4600 forint között).

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!