Az agrártárca tervei szerint idén tavasszal került volna a parlament elé az egységes üzemtámogatási rendszer (SPS) 2009. májusi bevezetését megalapozó törvénytervezet, és az év végéig még több, ehhez szükséges miniszteri rendelet megalkotására lenne szükség. A Magosz alkotmányossági aggályokat emleget a történelmi bázisjogosultságokat megállapító tavalyi FVM-rendelet kapcsán, Font Sándor, a Fidesz szakpolitikusa pedig bejelentette, hogy Alkotmánybíróságon fogja megtámadni a jogszabályt.

Az agrártárca tájékoztatása szerint törvény készül az SPS bevezetéséről, amely jelenleg a közigazgatási egyeztetés fázisában van – az alapelveket már rögzítették, de a részletei még formálódnak -, és legkorábban egy hónap múlva kerülhet a kormány elé. Azt azonban lehetetlen megjósolni, hogy még ha a parlament elé kerül is a tavaszi ülésszakban, lesz-e elég támogatója a törvényhozásban. Amennyiben számottevő a csúszás, az veszélyezteti az FVM eredetileg is feszes ütemtervét az SPS biztonságos bevezetésére, és megeshet, hogy jövő májusban marad minden a régiben. 

Érdemes lenne megvárni a közös uniós agrárpolitika félidős felülvizsgálatának eredményeit, mielőtt az SPS meghonosításába fognánk, mivel az EU-15-öknél is számos probléma merült föl az SPS-sel és különösen a keresztmegfelelési előírások betartásával kapcsolatban – mondja Obreczán Ferenc. Tudomása szerint maga az unió is az SPS egyszerűsítése felé hajlik, de ezért lobbiznak a nagyobb agrártermelő országok is. A földtörvény tervezett módosításával kapcsolatban mereven elzárkózik a szervezet: álláspontjuk szerint bármilyen módosítás csak hátrányos lehet a családi gazdaságokra.

Elutasítják azt a Magyar Agrárkamara és más szakértők által készített konszenzusos és az FVM-be eljuttatott javaslatcsomagot is, amely lehetővé tenné például, hogy 2011 előtt magyar gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók is vásárolhassanak földet, illetve rendezné az állattartó telepek földhöz jutásának kérdését is. A javaslat a bérlők jogait erősítené annak érdekében, hogy gazdálkodásuk stabilitását a jelenleginél nagyobb mértékben garantálja a jogszabály: elsősorban a beruházási biztonságra, a földbérlet időtartamára és a fizetendő haszonbérleti díj egyértelmű meghatározására vonatkozik – mondja Ebele Ferenc, az agrárkamara főtitkára.

Forrás: Nap Gazdaság