Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Mélyülnek a világ élelmezési problémái

Nincs elegendő termőföld Európában ahhoz, hogy el lehessen érni az Európai Unió által előírt tízszázalékos bioüzemanyag-arányt 2020-ra – állapítja meg az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) tudományos tanácsadó testülete.

Létrehozva:

|

A húsz független kutatóból álló bizottság magyar elnöke, Somlyódy László akadémikus hangsúlyozta: azért kell felfüggeszteni ezt a direktívát, mert enélkül helyrehozhatatlan környezeti károk keletkeznének a termőföldben, a kontinens élővilágának biodiverzitásában és a vízkészletekben. A tudósok szerint átfogó tudományos elemzésekre van szükség a bioüzemanyag-program kockázatainak megállapításához, és ennek alapján új középtávú célokat kell kitűznie az uniónak.

Az EEA tanácsadó testülete felhívja a figyelmet arra, hogy a bioetanol és biodízel gyártásának első generációs technológiái korántsem hoznak optimális eredményt. Hatékonyabb lenne, ha az ezekben felhasznált biomasszából hő- és elektromos energiát állítanánk elő. A bioüzemanyagok termelése véges erőforrásokra támaszkodik, ezért ezzel párhuzamosan javítani kell a motorok hatékonyságát is. Enélkül túlkereslet alakul ki a bioüzemanyagok piacán. Az EEA becslése szerint még a második generációs – gabona helyett faaprítékra és más biohulladékokra támaszkodó, hatékonyabb feldolgozást kínáló – technológiák sem adnak választ a kialakult problémára, ugyanis ezek alkalmazása esetén sem lehet megtermelni Európában a nagyarányú bioüzemanyag-előállításhoz szükséges biomasszát. A mezőgazdasági termelés intenzívebbé tétele felemésztené a vízkészleteket és kiszorítana az élővilágból számos olyan növényt, amelyek fontos részét képezik a biodiverzitásnak.

Mivel e körülmények okán elkerülhetetlen lenne az import, az európai autók bioüzemanyag-ellátása a harmadik világban – Brazíliában, Indiában, Kínában – okozna környezeti katasztrófát. Egyrészt az esőerdők további irtásához vezetne, másrészt az amúgy is szegénységgel küszködő kontinenseken csökkentené az élelmiszer-termelésre rendelkezésre álló földterületeket. Ennek következtében tovább emelkednének az élelmiszerárak, ami – az említett káros hatásokon túl – társadalmi konfliktusokat, éhséglázadásokat okozna.

A kutatókéval megegyező megállapításokra jut, de emellett az élelmezés számos további problémájára is felhívja a figyelmet Peter Sain ley Berry, az EuropaWorld szerkesztője. A szakértő idézi azt a számítást, amely szerint ha a fejlett világ bioüzemanyagok felhasználásával képes lenne is 2020-ig tíz százalékkal csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, ennek az lenne az ára, hogy újabb tíz százalékkal zsugorodna a világ esőerdőinek területe. Ennél a módszernél sokkal hatékonyabb lenne, ha a járművek által megtett távolságot csökkentenék évente tíz százalékkal.

Óriási csalódást okoz az a felismerés, hogy a bioüzemanyag-gyártásban érdekelt cégek olcsóbbnak találták a gabonaalapú technológiák alkalmazását, mint a biohulladékok feldolgozását. Ez a kiindulópontja annak, hogy az elmúlt években megállt az éhezők számának csökkenése a világban, hiszen az új iparág elveszi az élelmiszernövények területének egy részét. Az élelmiszerek 45 százalékkal drágultak az elmúlt kilenc hónapban, Kínában és Indiában az elmúlt tíz évben közel tíz százalékkal nőtt az alultápláltak száma, ami ma eléri a 850 milliót, ezen belül 200 millió a gyermek.

A bioüzemanyag-gyártás ugyanakkor nem az egyetlen oka a káros tendenciának. Ehhez két további tényező is hozzájárul: a húsfogyasztás növekedése a növényfogyasztás rovására, illetve a pazarlás. Az előbbi hátterében a feltörekvő országok bővülő középosztálya áll. Azok az embertömegek, amelyek korábban rizsen és más növényi táplálékon éltek, egyre inkább megengedhetik maguknak a hús fogyasztását. A helyzet azonban az, hogy ha egy család főként rizst, babot és burgonyát fogyaszt, akkor az éves ellátásához elegendő egyhektárnyi földterület, ám ennek tízszeresére van szükség, ha a családtagok mindennap húst és sajtot is akarnak enni.

A pazarlás a fejlett országok elkényeztetett lakosságát jellemzi, amihez az is hozzájárul, hogy a modern közegészségügyi előírások miatt nem lehet megetetni a disznókkal az ételhulladékot. A britek például az általuk megvásárolt friss élelmiszerek csaknem egyharmadát kidobják, mert lényegében rájuk rohad. Ráadásul ezek jó része olyan gyümölcs, zöldség, amelyet nagy távolságokon utaztattak, hogy elérjék velük a fizetőképes fogyasztókat, eközben viszont töménytelen üzemanyagot elhasználtak.

A Föld el tud tartani a jelenlegi mezőgazdasági technológiákkal 6,4 milliárd embert is – idézi Peter Sain ley Berry a szakértői számításokat. Ehhez azonban ésszerűsítenünk kell a fogyasztásunkat, meg kell szüntetni a pazarlást, azaz meg kell változtatnunk étkezési szokásainkat.

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!