Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Az orosz agrárszektor távlati fejlődése

Az orosz mezőgazdaság jövőbeni helyzetével, fejlődési perspektíváival kapcsolatban az utóbbi időszakban egyre több hivatalos, illetve tudományos megnyilatkozás foglalkozik.

Létrehozva:

|

Ezek egyrészt a tavaly év végén elfogadott, 2008-2012. között érvényes állami agrárprogram megvalósításának esélyeit latolgatják, másrészt az orosz agrárium szinte egyetlen sikerágazatának, a gabonatermesztésnek az eredményeire alapozva vizionálnak egy erőteljes agrárgazdasággal, és érdemi élelmiszerexporttal rendelkező országot. 

Az állami agrárprogram valóban komoly fejlődési irányokat rajzol ki, aminek a realizálásához az eddigiekhez képest jóval nagyobb összegeket irányoz elő. Az ötéves program végrehajtására szánt állami támogatás összesen 551 milliárd Rbl összegű, ami kizárólag a központi (szövetségi) költségvetés által biztosítandó forrásokat tartalmazza. Az önkormányzati (köztársasági, megyei, stb.) költségvetésekből még hasonló összeg elkülönítése várható, vagyis a teljes támogatási források öt év alatt elérhetik az 1000 milliárd Rbl-t is.

Ez azt jelenti, hogy az ötéves időszakban megduplázódnak az állam által a mezőgazdaság támogatására fordított források, az önkormányzatok által biztosítandó finanszírozással pedig még tovább javulhat az agrárium helyzete. Így a jelenlegi, évente mintegy 2 milliárd USD-hez képest 2012-ben az orosz agrárágazat teljes éves támogatási összege – változatlan Rbl/USD-árfolyamot feltételezve – mintegy 8-9 milliárd USD lehet.

 
A fenti elképzelések valóban komoly fejlődési lehetőségeket tartalmaznak, ehhez azonban az is kell, hogy a forrásokat a jelenlegihez képest jóval észszerűbben hasznosítsák. A mennyiségi mutatók túlhajszolása (például 100 ezer magas genetikai értékű tenyészállat importja a legutóbbi időszakban, az adaptációs feltételek, a tenyésztési kultúra biztosítása nélkül) helyett valóban a legfejlettebb technológiák alkalmazása, a rendszerszemléletű fejlesztések hozhatják meg a kívánt eredményt.
 
Az orosz mezőgazdaság exportképességének megjelenését (szintén a gabonára alapozva) vázolta fel egy legutóbbi előadásában többek között Alekszandr Akimov akadémiai professzor, aki sorra veszi a lehetséges növekedési feltételeket és a megvalósulási módokat is.
 
A szakértő a svéd mezőgazdaság példájából indul ki, mivel a svédországi klimatikus és talajadottságok, valamint a termőföld kihasználtsága nagymértékben összevethetők az oroszországival. Annak a feltételezésével, hogy az oroszországi mezőgazdasági támogatások és beruházások elérik a svédországi szintet, a szakértő szerint mintegy 200 millió tonnás éves gabonatermés realizálható (az orosz agrártárca a legoptimistább távlati prognózisaiban is kb. 120-150 millió tonnáról beszél), ami több mint kétszerese a mai volumennek.

Az ehhez szükséges kiadások nagyságrendje a becslések szerint 12-15 milliárd USD (a most beindult állami agrárprogramban előirányzott teljes állami és önkormányzati támogatási összeg mintegy 43-45 milliárd USD lehet). Az így létrehozott takarmánybázison volna elképzelhető (az egyéb technológiai fejlesztésekkel együtt) az állattenyésztés radikális növelése, s az önellátás megteremtése mellett akár számottevő élelmiszerexport létrehozása.

 
A jelentős befektetések ugyanakkor csak saját forrásból nyilvánvalóan nem valósíthatók meg, ezért Akimov szerint is feltétlenül szükségessé válhat külföldi befektetők bevonása. A lehetséges partnerek között a legperspektivikusabb az EU lehet, de felmerülhetnek közel-keleti, kínai befektetők is. Az EU kitüntetett szerepének okai többek között:
  • Nyugat-Európában korlátozottak a használható, megművelhető földterületek;
  • A klimatikus feltételek hasonlósága miatt az európai technológiák jobban adaptálhatók Oroszországban, mint például az amerikaiak;
  • Az EU ma is jelentős agrárexportőr az oroszországi piacon, és nyilván távlatilag is érdeke megőrizni pozícióit;
  • Az EU-s agrártámogatási rendszernek a jövőben várható átalakítása jelentős ösztönzést jelenthet a keleti irányú expanzióhoz.
Az EU-s agrárberuházók megjelenése már ma is érzékelhető folyamat, bár egyelőre hangsúlyosabb a késztermék-export, s ez is inkább egyedi üzletek formájában realizálódik, nem pedig valamiféle tapintható stratégia mentén. Ugyanakkor lehetséges volna, és valószínűleg nagyobb hatékonyságot eredményezne minden érintett számára, nagy volumenű, és legalább középtávú rendszerprojektek létrehozása, amelyek működtetésében az érintett országok hatóságai is szerepet vállalnának.
 
Egy ilyen projekt megvalósulhatna például oly módon, hogy egy megfelelő oroszországi régió kiválasztása után (pl. Tatársztán, Sztavropol, stb.) a helyi önkormányzattal történő megállapodások, keretszerződések formájában, teljes vertikumú, korszerű technológiájú agrárvállalkozások jönnének létre, kizárólag vegyes vállalati formában.

Elképzelhető az is, hogy mindkét oldalon létrejönne egy-egy állami tulajdonú, komoly tőkeerőt képviselő, s részben a partnerország tőkéjét is alkalmazó vállalat, amely koordinálná a projektek lefutását, sőt, akár egyéb szolgáltatásokat is nyújtana, például értékesítés, technológia-továbbadás, stb.

 
A fentiek megvalósulása esetén nagy esély volna arra, hogy az orosz mezőgazdaság és élelmiszeripar 6-10 év alatt ténylegesen exportőrré váljon, ami világméretekben is komoly hozzáadott értéket jelenthetne a globális élelmiszerproblémák megoldásában, nem beszélve a projektekben közreműködő vállalkozások profitjáról.

Azok az országok, amelyek hamarabb ismerik fel a vázolt lehetőségeket, illetve az orosz fejlődési kényszerpályát, továbbá képesek a jelenlegi, főként késztermék-szállításra épülő exportstruktúra megváltoztatására, jelentős extraprofitra tehetnek szert, és hosszú időre beépülhetnek az orosz gazdaságba (megjegyzés: a márciusban a moszkvai nagykövetségen megszervezett magyar agrártechnológiai prezentáció nagyrészt ebből a felismerésből jött létre).

Forrás: FVM – dr. Kemény Ádám

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!