Az 1999-ben alapított alapba 750 ezer hektár állami tulajdonú földet vittek be, hogy annak egy részéből kárpótolják az államosítások miatt földjüket vesztett embereket és leszármazottaikat, másik részét pedig árveréseken értékesítsék. Az eltelt kilenc évben 7,3 milliárd korona (289 millió euró) értékű kárpótlási igényt fogadtak be és 2 milliárdnyi még elbírálás alatt áll. Többségüket nem a károsultak, hanem rokonaik jegyzik. A folyamatot azonban hátráltatja, hogy a visszaadható földek egy része jelzáloggal terhelt – ezek helyett a föld értékének megfelelő vócsert bocsát ki az alap, amelynek fejében a földalap vagyonából választhatnak helyettesítő földet az érintettek. Összességében 250 ezer hektár még nem talált gazdára, ennek keres helyet a következő három évben a szervezet, amely ezután állami ügynökségként folytatja tevékenységét, például azzal a feladattal, hogy az útépítésekhez biztosítsa a szükséges földterületeket.

Az alap működésének meghosszabbítása kérdéses volt, mert az elmúlt években spekulációs botrányba keveredett. Egy Prága környéki, értékes területet úgy szereztek meg olcsón spekulánsok, hogy az arra kiírt versenytárgyalás első és további helyezettjei elálltak a szerződéskötéstől, így – mivel a szabályok erre kötelezték – a földalap a leggyengébb ajánlatot tevő utolsó helyezettel volt kénytelen szerződni. Ez a jelentkező azonban valójában azonos volt az előbbiekkel. Az állam beperelte a spekulánsokat, ám csak annyit tudott elérni, hogy azok nem 2, hanem csak 1 milliárd koronát kerestek az üzleten. A hasonló esetek megelőzése érdekében a továbbiakban letétet fognak kérni a tenderen indulóktól, amit az első helyezett elveszít, ha a folyamat úgy alakulna, hogy a leggyengébb ajánlatot tevő kezébe kerül a meghirdetett ingatlan. 

Egymilliárd korona profitot zsebeltek be a spekulánsok. 

Forrás: Napi Gazdaság